Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

Keresés A liberalizmus diszkrét bája kulcsszóra

Találatok a hírek között
  • A Nemzeti Színház 2017/2018-as évadának bemutatói

    Kihasználva a múlt héten átadott új hajóállomást, a következő évadot és a Nemzeti társulatának leendő új tagjait bemutató sajtótájékoztatót a Dunán tartottuk. A sétahajó 11 órakor futott ki a MÜPA - Nemzeti Színház kikötőből, fedélzetén Vidnyánszky Attila, a Nemzeti főigazgatója, Bozsik Yvette, Dér András, Kiss Csaba, Sardar Tagirovsky rendezők, Zalán Tibor költő, Udvaros Dorottya és Schnell Ádám színművész, valamint a Nemzeti társulatának új tagjai. A legfontosabb információ: tizenegy saját bemutatót tervezünk a jövő évadban. Folytatjuk a legjobb vidéki előadásokat bemutató sorozatunkat, az együttműködést a színházakkal, és természetesen a Madách Nemzetközi Színházi Találkozót is. A sajtótájékoztató is az idei MITEM összefoglalásával kezdődött, majd sorra vettük a bemutatókat.
  • Álom és munka - Viktor Rizsakov rendező

    Mi és a gyermekeink már egy virtuális valóságban létezünk, hamis értékek között tévelygünk, miközben jártatjuk a szánkat mindenféléről, buddhizmusról, pénzről, marihuánáról, megfeledkezve a legalapvetőbb emberi kapcsolatokról – a lényegről. A Részegek után a második közös nemzetis bemutatójára készül az orosz író, Ivan Viripajev és a rendezőbarát, Viktor Rizsakov. Utóbbi művészt az Álomgyár című előadás budapesti előkészületeiről, Hollywoodról és a tudatos álmainkról kérdeztük.
  • A második évad - értékelés Vidnyánszky Attilától

    „Végtelenségig befogadónak kell lenni. A hagyományt pedig mindig újra és újra kell értelmezni. Eközben úgy fogalmazzuk újra önmagunkat, hogy beengedjük a világ izgalmas színházi alkotóit, műveit, produkcióit. Banális dolgok ezek, de azt tapasztalom, hogy mégsem evidenciák.” Kornya István társulatról, repertoárról, kockázatokról és arról kérdezte a Vidnyánszky Attilát, hogy mitől nemzeti a Nemzeti.
  • Az Ahogy tetszik zeneszerzője, Vasile Ṣirli

    A Temes megyei Variaşon született Romániában. Zenei tanulmányait Temesváron kezdte, majd 1972-ben Bukarestben végezte el a zeneakadémiát. Zeneszerzőként írt színházi-, film-, tánc-zenét és dalokat, így lehetősége volt különböző zenei stílusokban alkotni: pop-rock dalok, kortárs szimfonikus zene, jazz, etno, romantikus zene.  
  • A csodálkozás szabadsága

    Mit látunk manapság, ha alaposabban szétnézünk? A világ a múlt maradékaiból él. Az ember ma azt éli föl, amit régebbi, aranylóbb korok ráhagytak. A fölélés egyik módja persze éppen a tagadás. Annak tagadása, hogy a régebbi korok aranylóbbak voltak. E mellett erős érv szól. Mert az ember mindig az aktuális múltat látja aranykornak. Így volt ez már az ókorban is. És nagyon is lehetséges, hogy ha nem akarunk az aranykor-fantáziák végtelen regressziójának örvényében elsüllyedni, akkor már sarjadásának kezdetén meg kell törnünk ezt a képzetet.
  • Az éber álom varázsa - Eirik Stubø rendező

    Tennessee Williams szereplői különböző módokon menekülnek a valóságból, ami komoly veszélyt hordoz számukra, de nagyon is emberi dolog ez, és a színház is erre a vágyra épül – mondja Eirik Stubø az Üvegfigurák című drámáról. A Médeia után a norvég rendező egy modern amerikai darabot állít színre a Nemzetiben. Csehovi légkörű, időtlen klasszikust, ami éppúgy megszólít, mint születése pillanatában: az 1940-es években.
  • Az emlékezés drámája - Tennessee Williams és az Üvegfigurák

    Tennessee Williams első nagy színházi sikere az Üvegfigurák volt 1944-ben, Chicagóban. A darab hamarosan a New York-i Broadway-n is befutott, több mint félezerszer játszották, és megkapta a New York-i drámakritikusok díját is. A 80-as években filmet forgattak belőle Paul Newman rendezésében, Joanne Woodward és John Malkovich főszereplésével. „Semmi olyasmiről nem tudok írni, ami ne rám vonatkozna, amiben ne volnék érzelmileg érintve. Arra a fajta anyagra szorítkozom, amely személyes” – fogalmazott Williams.
  • Az idegen

    Bárkit is játszom – pozitív vagy negatív figurát – meg kell keresnem az okait annak, hogy miért úgy cselekszik, ahogyan. Meg kell találnom a figura igazságát. Minden szerephez elképzelek egy „életrajzot”, ami különösen akkor fontos, ha maga a darab – Katona műve ilyen – nem ad elég támpontot nekem.
  • A nő kétszer

    Az Álomgyár egy hihetetlen szerelmi háromszögként is felfogható. Davidet (Trill Zsolt), a Tudomány és Társadalom folyóirat főszerkesztőjét amolyan szellemként két nő játssza körül. Meryl, a feleség és Elizabeth, aki – nincs erre jobb kifejezés – maga a talány. Szerepeikről és Viktor Rizsakov rendező sajátos alkotói munkájáról kérdeztük a két meghatározó női szerepet alakító színésznőt.
  • Az élő Gárdonyi

    Gárdonyi Géza halálának 100. évfordulója alkalmából konferenciára kerül sor az MVM Dome sportcsarnokban, Budapesten 2022. október 20-án. Az előadók sorában jelen van Dr. Pálfi József professzor, a Pártiumi Keresztény Egyetem rektora, aki "Vallomás az Egri csillagokról, avagy első Bibliámről" címmel tart előadást. 
  • Apák és gyilkosok

    Két fiú egy apa: örök konfliktus. Nagy Márk Biffje és Mátyássy Bence Happyje is hazugságok hálójában vergődik Az ügynök halálában. És a két fiatal színész nem gondol közben John Malkovichra.
  • A Nemzeti valóban mindenkié

    2019 februárjában a #anemzetimindenkie címmel indítottunk programot a Nemzeti Színházban olyanoknak, akiknek a körülményei nem teszik lehetővé, hogy rendszeresen színházba járjanak. Ebben az évben november 3-án és 4-én Tamási Áron Vitéz lélek című darabjára hívtuk a közönséget.