-
Nagy odaadással igyekeztünk az idén is szervezni, lebonyolítani a Nem Adom Fel Alapítvány kezdeményezésére létrehozott programot. Délelőtt sajtótájékoztató, délután a fogyatékkal élő emberekért legtöbbet tevő személyek, csoportok kitüntetése, este pedig egy művészeti gála létrejöttét támogattuk, remélve, hogy mindenki elégedett lesz. Művészeink közül Bakos-Kiss Gábor és Fehér Tibor is részt vett az esti gálán.
-
Január 17-től kerül a Nemzeti műsorába a Csiky Gergely Színházzal közösen készült produkció, A gát. Az előadás rendezője és színházunk művésze a közelgő bemutatóról beszélt a Hír TV reggeli műsorában.
-
„Sok minden úgy volt új, hogy nem is tetszett. Azt sem tudtam, hogy van egy csomó gátlás bennem” – mondja első egyetemi éveiről Szabó Sebestyén László, aki azóta „gátlástalanul” képes beugrani egy-egy előadásba, ha szükséges. A Nemzeti Színház társulatának fiatal tagjával frissen megkapott Junior Prima díja kapcsán beszélgettük.
-
A 17 éves elismerés jelöltjeinek listáján idén is a magyar tudomány, művészet, kultúra és sport példaértékű teljesítményt nyújtó képviselői szerepelnek. A közönség ismét lehetőséget kap a szavazásra, a Prima és a Junior Prima jelöltekre is lehet majd voksolni - közölte a díjat finanszírozó OTP Bank az MTI-vel kedden.
-
Kedves nézőink! Bármennyire is reménykedtünk benne, a Rómeó és Júlia februári bemutatójára még nem hívhatunk közönséget. Pillanatnyilag új időpontot sem tudunk biztonsággal kijelölni, ezért úgy döntöttünk, hogy a Rómeó és Júlia előadást átmenetileg levesszük a havi műsor táblázatból, és csak akkor jelenítjük meg újra, ha már biztosat tudunk. Az eddig megváltott jegyek érvényesek maradnak.
-
Hűségkártyánkat a főbejáratnál kihelyezett tartókban találja. A kártyára az előadások megtekintése előtt a jegypénztában pecsét kerül, és három előadás után a következőt már ingyen nézhetik meg a Nemzeti Színház hűséges színházlátogatói.
-
Szentpéterváron, az idei Olimpiát záró sajtótájékoztatón Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója bejelentették: 2023-ban Magyarország szeretné megrendezni a színházi világ egyik legnagyobb eseményét. Az első Olimpiát 1995-ben a görögországi Delphoi-ban rendezték, utána Japán (Shizuoka) következett, majd Oroszország (Moszkva), Törökország (Isztambul), Dél-Korea (Szöul), Kína (Peking), Lengyelország (Wrocław), aztán pedig India (Delhi) adott otthont az eseménynek. A 2019-es világesemény visszatért Japánba és Oroszországba, és először zajlott két országban párhuzamosan.
-
Átadták a színházi háttér- és kiszolgálószakmák művelőit elismerő Magyar Teátrum Díjakat hétfőn este a Nemzeti Színházban. Gazdára talált egy-egy nemzetiségi és határon túli különdíj is. Az esten első alkalommal adták át a kivételes színészi pályákat elismerő Magyar Teátrum Életműdíjat, amelyet Csernus Mariann Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő vehetett át.
-
Cserhalmi György a fehér tornacsukákról, mesterekről, tehetségről, a szabadság és az okostelefon összefüggéseiről beszélt a Nemzeti magazin friss számában. Az interjúban felidézte gyerekkori vívóedzője mondatát is „Sose leszel nagy vívó, de jó színész még lehetsz”. Hogy mennyire lett „jó színész”, azt színpadi és filmszerepek százai igazolják. És az is, hogy nemrég a Nemzet Színésze lett.
-
A kérdésre: „mi a Nemzeti Színház?”, sok-sok felelet érkezett korról korra hazánkban. Az álmodók, a tervezők, a literátusok és a színházcsinálók, de még a politikusok is megfogalmazták e tárgyban a gondolataikat. Egyetlen „definíció” nem is lehet elegendő a fogalom és az intézmény körülírására. A nemzeti színház gondolata, az eszme, a nemzeti színjátszás, a társulat és műsorpolitika, az épület külön-külön is meghatározható. S ráadásul az időben változik is a fogalom jelentése, ahogyan a körülmények változnak… A 2017/18-as évadban 180 éves a Nemzeti Színház. Összeállításunkban a reformkori kezdetektől az 1837-es alapításon át a második világháborúig tartó időszak emblematikus szereplőinek gondolataiból adunk közre válogatást.
-
Meghalt István király és Gizella második gyermeke is, Imre herceg, a trón várományosa - egy vadkan öklelte fel. Az öregedő Istvánt az egyéni tragédián túl a nemzete jövője iránti felelősség és az aggodalom is nyomasztja. Két korszak határán vagyunk. A Debreceni Csokonai Nemzeti Színházzal közös produkciónk január 30-án látható a Nagyszínpadon! Az előadásról és Gizella megformálásáról Kubik Anna beszél.
-
Bejelentették a 2023-as irodalmi Nobel-díj nyertesét: a norvég Jon Fosse kapta idén a Svéd Akadémia elismerését innovatív színdarabjaiért és prózájáért, amely hangot ad a kimondhatatlannak. Fosse 2014-ben volt a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) vendége. Fosse elsősorban drámaíró, mégpedig az egyik legtöbbet játszott szerző világszerte, egyesek szerint Henrik Ibsen óta a legjelentősebb norvég drámaíró. Ugyanakkor prózáját is egyre jobban elismerik, regényei, esszéi, sőt, gyerekkönyvei is jelentek meg.
