A Nemzeti Színház hírei

Tizenegy országból huszonhárom előadást láthat a IV. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (Mitem) közönsége április 12. és 30. között Budapesten.

Második alkalommal ad otthont a Nemzeti az ország felnőtt amatőr színjátszó csoportjainak. A Pajtaszínház program 2016-ban olyan településeken folytatódott, ahol korábban nem volt színjátszó köri tevékenység, azonban az ott élőkben, a helyi közösségekben erős szándék mutatkozott ilyen irányú művészeti tevékenységre. A legjobbak, 19 megye amatőr színjátszó társulatai január 28-29-én lépnek nyilvánosság elé előadásaikkal a II. Pajtaszínházi Szemlén a Nemzeti Színház stúdiószínpadain.

Két szakrális témájú előadás próbái zajlanak a Nemzetiben. Mindkét produkció különleges látványvilágú, sokszereplős mű, amely egyesíti a tánc a zene és a próza világát. 

A férfiaknál Szilágyi Áront, a nőknél Hosszú Katinkát választották a 2016-os év sportolójának a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) által kiírt szavazáson. Világsztárok álltak a Nemzeti Színház színpadán.

Hosszú Katinka ötödik alkalommal, Szilágyi Áron pedig először nyerheti el az Év sportolója címet a Magyar Sportújságírók Szövetsége csütörtöki gáláján.  Az eseményt az M4 Sport élőben közvetíti.

Idén is a Nemzeti Színházban adták át a Gyulai Önkormányzat és a Gyulai Várszínház díjait. Az eseményre a III. Richárd budapesti bemutatója után került sor a Gobbi Hilda Színpadon.

Nem egy szabad, unalomból fakadó elhatározásról van szó, hanem egy olyan világról, amelyben nem lehet másnak lenni, mint gonosznak. Ez a mi valódi kérdésünk. Nem az, hogy miért lesz ilyen gonosz az ember, hanem hogy milyen világ az, amelyben ilyen gonosszá válik - írja Vecsei Miklós, a darab (újra)fordítója, az előadás szövegkönyvének szerzője.

Január 13-tól új önálló est látható a Nemzeti Színház Bajor Gizi Szalonjában. Olt Tamás - ahogy ő írja - Rejtő Jenős, sanzonos, kalandos, légiós, fordulatos, tizennégy karátos estje, zenékkel és minden bizonnyal! Jó szórakozást kívánunk hozzá! Íme a szerző, rendező, szerkesztő és előadó ajánló sorai.

„A valóság-történelem-színjáték hármassága, az érvek-ellenérvek rendszere végigvonul a darabban. Erre különösen alkalmas a kaotikus, az időrendet felbontó, a figyelmet egyszerre több érzékterületről (hang-látvány) megragadó, karneválszerű rendezés.” (Balázs Géza)

„…színdarab volna – csakhogy nem az. Hanem nem tudom, mi: az ’56-os forradalom megidézése hang- és fény-effektekkel, film- és zenerészletekkel, »realisztikus« és stilizált mozgással, Tóth Ilona tragikus, kibogozhatatlan, föltárások dacára is mindörökre föltárhatatlan történetén keresztül…” (Kukorelly Endre)

Ürügy vagy „szereplő” a történelem a színpadon? Beszélhetünk ma is történelmi drámákról? Hogyan jelenik meg a múlt a színpadokon ma? Feladata-e a Nemzeti Színháznak a múlttal való foglalkozás? A témáról Gerő András történész, Horkay Hörcher Ferenc politikai filozófus, esztéta és Vidnyánszky Attila rendező-igazgató beszélgettek.