Pasztellszínekben
Györgyi Anna a kis szatén babydollról, a satrafaságról, az apai örömbukfencről és a színészek szerencséjéről
Györgyi Anna nem gondolja, hogy magánemberként különösebben érdekes lenne, viszont színészként eddig is nagyon sokféle szerepben megmutatkozhatott. Legfőbb erényének a formálhatóságát tartja. Ennek köszönhetően megúszta a beskatulyázást. Soha nem kérne magának semmilyen szerepet, még akkor sem, ha kérhetne.