Bemutattuk az Összetartozás függönyét

A Nemzeti Színházban június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján mutatták be az új, 167 négyzetméteres függönyt, amely az életfát ábrázolja, és 64 magyar tájegység hímzési motívumai láthatók rajta. A mintákat a Kárpát-medence számtalan pontján hímzőművész asszonyok varrták. Az ünnepélyes bemutatón Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója azt mondta: ez a csodálatos alkotás, sokkal több, mint egy képzőművészeti remekmű. Minden öltésben benne van a hímzőasszonyok sorsa, élete. Azt a világot hímezték bele, ahonnan érkeztek. És mivel az egész Kárpát-medencében dolgoztak hímzőművészek a függönyön, így mindannyiunk életét belehímezték. Az ünnepélyes bemutató után a közönség és a színház művészei is ölthettek egyet-egyet a textilbe.

A világon egyedülálló, 64 magyar tájegység hímzési motívumait felhasználó függöny készül a Nemzeti Színház nagyszínpadára. A csaknem teljesen elkészült alkotást június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján mutatták be. 

Az ünnepélyes bemutatóra eljöttek azok a hímzőasszonyok is, akik a Kárpát-medence számtalan pontján dolgoztak a hímzési motívumokon.

A függönyt Vidnyánszky Attila, a színház vezérigazgatója felkérésére Kustán Melinda textiltervező iparművész 2019-ben tervezte. A 167 négyzetméteres függöny az életfát ábrázolja, ezen láthatók a 64 magyar tájegység hímzési motívumai. 

Vidnyánszky Attila úgy fogalmazott: nemsokára megvalósul az álmuk, és teljesen elkészül az egyedülálló függöny. Aztán arról beszélt, hogyan kezdődött a nagyszabású terv megvalósítása.

"Mindig volt valami hiányérzetem. Úgy éreztem, kellene valami a Nemzeti Színház közönség által látogatott tereibe, ami még inkább az egész nemzet színházává teszi a teátrumot. Hogy mindenki egy kicsit a saját színházának tekintse az intézményt. Néhány évvel ezelőtt született meg az ötlet, hogy új függönyt varrassunk a színház nagyszínpadára. Felkerestük Kustán Melinda textiltervező iparművészt, elindultak a gondolatok, amelyek első sorban arról szóltak, hogy olyan függöny készüljön, amelynek megalkotásában valamennyi magyarlakta terület részt vesz. "

"Ez a csodálatos alkotás sokkal több, mint egy képzőművészeti alkotás. Minden öltésében benne van a hímzőasszonyok sorsa, élete, azt a világot varrták a függönybe, ahonnan érkeztek. A maguk életét hímezték a motívumokba. És mivel a Kárpát-medence valamennyi tájegységének művészei dolgoztak a függönyön, így mindannyiunk életét belehímezték. Azt remélem, hogy mindenki, aki belép a Nemzeti Színházba és meglátja ezt a függönyt, hasonló érzések kerítik majd hatalmába."

Kustán Melinda, textiltervező iparművész az Origónak úgy fogalmazott: szeretett volna egy olyan textilt tervezni, ami nemcsak egy gyönyörű alkotás, hanem annál sokkal több. Lényegében egy programkárpit.

"Ezt a textilt nem viselik, nem csupán díszít egy enteriőrt, hanem komoly mondanivalót hordoz. A 12 életfát úgy terveztem meg, hogy nemcsak térben ölelje át a Kárpát-medencét, hanem időben is - ugyanis honfoglalás-kori motívumok is megjelennek a függönyön. Inspirációként főként a magyar királyok koronázási palástja 1031-ből; a XIV. századi zárai antependium; Mátyás király trónkárpitja; Erdély és a Lorántffy család egyesített címerével díszített kárpit; Erdélyi szőnyegek; az Esterházy-kincstár főúri textiljei; kazulák, miseruhák; hímzett női kisbundák és férfi subák, vócos subák; a Kárpát-medence parasztház öltözékei, szabadrajzú fonalas munkái szolgáltak. A nagyszínpadi függöny vezető motívuma az életfa, melynek törzsét a honfoglalás kori művészet remekei – a Rakamaz-strázsadombi, a Tarcalon, Rétközberencs határában és másutt megtalált – tarsolylemezek díszítményei ihlették, lombozatát pedig a Kárpát-medence területén fellelhető 60 néprajzi tájegység motívumkincsének feldolgozásai alkotják."

A textilművész azt is hozzátette: 

a legnagyobb feladat az volt, hogy a hatvan tájegység mintái harmonikus egységben jelenjenek meg a függönyön.

"Mivel nem lehettem ott minden tájegységen, ezért elmentem vidéki múzeumokba, és a tárgyi emlékeken néztem meg a motívumokat. Úgy szívtam magamba a mintákat, mint nagyanyáink. Nem a szememet tanítottam meg egy-egy mintavilágra, hanem az egész lényemet. Az ujjammal végigsimítottam a domborulatokat mindaddig, amíg sajátommá nem vált a minta. Így könnyen megrajzoltam a különböző tájegységek népi motívumait. Persze, léptékeket váltottam közben és új színkoncepciókat is kidolgoztam, hogy a függöny mintázata végül szép és harmonikus egységgé váljon."

A hímzőasszonyok arról beszéltek, hogy több száz órát dolgoztak a függönyön.

"Olyan alkotás született, ami nagyon hosszú ideig hirdeti majd, hogy milyen gazdag a népművészet és a magyar kultúra"

 - fogalmazott Pap Julianna Bernadett népi iparművész, aki a matyó mintákat hímezte.

A készülő nagyfüggönybe nemcsak a munkafolyamatban már részt vevő hímzőasszonyok, hanem a Nemzeti Színház művészei, dolgozói és minden vendég belehímezhetett. Szűcs Nelli, a Nemzeti Színház Jászai-díjas, Érdemes- és Kiváló Művésze is varrt egy öltést a függönybe.

"Nekem is és az őseimnek is köze van ezekhez a motívumokhoz. Ahogy látom most a csaknem teljesen kész függönyt, felderült a lelkem és a szívem. Olyan kódok vannak ezekben a hímzésekben és a ránk maradt mintákban, hogy azt érzem, az én szívem, a nagyszüleim szíve és az őseim szíve is bennük dobog."

 - mondta a csodálatos színésznő.

A hímzőasszonyok az eseményt követően kulisszajáráson vettek részt, majd megnézték a Tizenhárom almafa című, Wass Albert azonos című műve és korabeli dokumentumok alapján Vidnyánszky Attila által rendezett előadást.

(2024. június 05.)