JEGYPÉNZTÁRUNK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA:
December 21-22-23-án, valamint december 27 és 30 között 10.00-18:00 óráig. December 24-25-26-án, december 31-én és január 1-én zárva.
JEGYPÉNZTÁRUNK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA:
December 21-22-23-án, valamint december 27 és 30 között 10.00-18:00 óráig. December 24-25-26-án, december 31-én és január 1-én zárva.
A huszadik század elejének legendás rendezőjére, színházigazgatójára, Hevesi Sándorra emlékeztek születésének 150. évfordulóján. A Nemzeti Színház kezdeményezésére koszorúzási ünnepséget tartottak a Fiumei úti sírkertben, ahol felidézték az egykori színidirektor emlékét.
A magyar színházművészet, és a magyar kultúrtörténet kiemelkedő alakja volt az 1873. május 3-án született Hevesi Sándor, aki nemcsak rendezőként, hanem íróként, kritikusként is jelentős életművet hagyott maga után – hangsúlyozta a megemlékezésen Kozma András, a Nemzeti Színház Hevesi Sándor-díjas dramaturgja. Felidézte, hogy Hevesi Sándor már igen fiatalon a színház mellett kötelezte el magát, tizenhét éves korától kritikákat írt. Jogot, filozófiát hallgatott, majd bölcsészdoktori és német-francia szakos tanári oklevelet szerzett. Dramaturgiai tárgyú írásokat publikált, emellett nagyon színvonalas műfordításai jelentek meg. A nevéhez fűződik például G. B. Show megismertetése is a magyar közönséggel. Bár rendezőként már 1901-ben a Nemzeti Színházhoz került, nem tudta összeegyeztetni újító törekvéseit a színház akkori szemléletével, ezért kilépett, és megalakította a Thália Társaságot, amelynek égisze alatt rendkívüli érzékenységgel fedezett fel új tehetségeket, akik később a színházi élet kiemelkedő szereplőivé váltak. A társaságnak a kor olyan jelentős személyiségei voltak tagjai, mint például Hómann Bálint, Balázs Béla vagy Kodály Zoltán – emelte ki a dramaturg.
Hevesi 1915-ben került vissza a Nemzeti Színházba, amelynek 1922-től főrendezője, 1923-tól 1932-ig pedig igazgatója volt – ismertette Kozma András beszédében. Ez az időszak jelentette a Nemzeti Színház felvirágzását, teljesen korszerű színházat teremtett, amely kapcsolódott a kor legnagyobbjaihoz is, Max Reinhardt, Sztanyiszlavszkij, Gordon Craig hatását mutató rendezései révén – emelte ki Kozma András. Shakespeare-rendezései modernek, újszerűek voltak, Molière-t, Ibsent is rendezett, de Bánk bán-átdolgozás és Az ember tragédiájának színpadra állítása is a nevéhez fűződik. Az újító törekvések még a szervezeti működésre is kiterjedtek, hiszen a bérletrendszert átalakította, és létrehozta a Nemzeti Színház kamaraszínházát. A színidirektor érdeme volt még, hogy elindította a magyar színházi képzést, és ő szervezte meg az első rendezőknek szóló kurzust is. Mindemellett Londonban is tartott előadásokat, a magyar irodalomról és a magyar Shakespeare-adaptációkról. Hihetetlenül gazdag életpályát zárt le 1939-es halála, 38 év alatt 280 darabot rendezett – tette hozzá a Hevesi Sándor munkáját méltató dramaturg.
Az életrajzi adatok mellett nagyon fontos az a kapcsolatrendszer, amit a kor világszínházi nagyjaival ápolt, köztük Edward Gordon Craig legendás angol rendezővel – emelte ki Kozma András kérdésünkre. Mintegy 25 éven keresztül leveleztek egymással, és ez a levelezés is rávilágít arra, mennyire egyenrangú volt Hevesi Sándor a színházi világ legnagyobb alkotóival. Ezek a levelek felfedik például, hogy a magyar rendező a modernnek tartott színház „üres és lapos realizmusától” messzire vágyik, abba a múltba, „ahol a színpadművészet még nem veszítette el szentségét és nagyszerűségét”. Gordon Craig felveti a levelezésben egy összeurópai színházi társaság létrehozását, amelyet Hevesi Sándor vezetésével képzel el. A magyar rendező erre adott válaszában arról a szent tűzről szól, amelyet Gordon Craig művészete is segített feltárni. Úgy fogalmaz, hogy egy kötéltáncosban is több színházi művészet lehet, mint egy olyan színészben, aki emlékezetből mondja a szöveget és a súgótól függ. Ez azért is tekinthető szimbolikusnak – hangsúlyozta Kozma András –, mert a Színházi Olimpia megnyitóján most, 2023-ban éppen egy kötéltáncos rendkívüli, katartikus produkciójának lehettünk tanúi, és ízelítőt kaptunk abból, milyen tágan értelmezhető az a színházművészet, amit Hevesi már száz évvel ezelőtt elképzelt. A dramaturg hozzátette, a rendező azt is hangsúlyozza a leveleiben, hogy Magyarország számára nagyon fontos, az örökségének megőrzése mellett, a más kultúrák iránti nyitottság és a párbeszéd. „Ilyen értelemben mondhatjuk azt, hogy Hevesi Sándor álmát valósítja meg a Nemzeti Színház most, a legnagyobb rendezők és társulatok meghívásán alapuló Színházi Olimpia megrendezésével.” – fogalmazta meg a teátrum Hevesi Sándor-díjas dramaturgja.
A Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen Hevesi Sándor síremlékénél koszorút helyezett el Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója, Zalán János a Pesti Magyar Színház igazgatója és Besenczi Árpád, a zalegerszegi Hevesi Sándor Színház igazgatója. Főhajtással emlékezett Hevesi Sándorra Vajda Márta és Novák János, a Magyar Színházi Társaság képviseletében, valamint Bodolay Géza, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet vezetője.
(Ungvári Judit)
(2023. május 04.)