Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
Vissza a hírekhez

Színdarabok a Megyejárás Fesztiválon (június 3.)

2005. június 3., péntek este 7 órakor - Nagyszínpad William Shakespeare: Szeget szeggel vígjáték Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadása Mészöly Dezső fordításának felhasználásával Vincentino, a herceg: Horváth László Attila Bernát, széteső börtöntöltelék: Lengyel János Angelo, a helytartója: Fazekas István Apród: Tóth Zoltán László Escalus, tanács úr: Bárány Frigyes Bíró: Kameniczky László Claudio, ifjú úriember: Portik Győrffy András Bécsi zongorista: Kazár Pál Lucio, nagyszájú fantaszta: Sorbán Csaba Izabella, Claudio húga: Kuthy Patrícia Még két további úriember: Petneházy Attila, Tóth Zoltán László Mari Anna: Gosztola Adél Angelo volt menyasszonya: Gosztola Adél Börtönfelügyelő: Kedvek Richárd Júlia, Claudio kedvese: Jenei Judit Tamás, szerzetes: Koblicska Kálmán Franciska, apáca és felszolgálólány: Bátyai Éva Péter, szerzetes: Tóth Zoltán László Tekeriné, kerítőnő: Horváth Margit Bunkó, együgyű rendőr: Petneházy Attila Apácák: Bajusz Emőke, Marcsinák Anikó Hólyag, bolond úr: Tóth Károly Pompeius, Tekeriné csaposa: Fábián Gábor: Őrök: Czimbula Gergő, Gyarmati Attila Rémes, hóhér: Tóth Károly Lucio gyermekének anyja: Kovács Katalin Díszlettervező: Székely László Jelmeztervező: Földi Andrea A rendező munkatársa: Rajkó Balázs Rendező: Bodolay SZEGET SZEGGEL ( Measure for Measure, 1604.) „E kies hazában mutass nekem egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William…” – énekelte Cseh Tamás az ország túlsó végén Színházat vezető Bereményi Géza szövegét. „Itt állunk, és a szánk nyitva van, - hogy miket tud, ez a Shakespeare William…” Elvben 400 évvel ezelőtt Bécsben vagyunk, ahol lenyeszetelik valami Ragozin nevű kalóz (állítólag a mi Rákóczi családnevünk torzult formája ez) - fejét. Ez mellékesen említődik, ahogy a Tenger is, amiről persze Shakespeare is tudta, hogy nem mossa Bécs városát. Kérdés, hogy a Globe Színház földszintjén álló félrészeg matrózok tudták-e ezt, - de azt bizonyosan tudták, hogy a „szűz” és frissen meghalt Erzsébet királynőtől Jakab király vette át éppen a koronát. Nyomában a puritán rendszabályozókkal. Van egy Herceg, aki hipp-hopp kinevezi Angelo (angyal) nevű helytartóját a saját helyére, ő meg elmegy világgá, - szerzetesi álruhában, hogy aztán így irányíthassa az eseményeket. Angelo nekilát a törvényes rendcsinálásnak, - elég volt a szabadosságból - bezáratja a bordélyházakat, és példát statuál: halálra ítél egy ifjú embert… Ki az Angyal és ki az Ördög? Vajon a bölcs Herceg miért szabadította Bécsre Angelót? Mitől emberséges a Börtön őre? Miért akar apáca lenni Izabella? Mióta ismeri a Herceg az ismerős nevű Tamás és Péter barátokat? Hányadszor, és miért vesz álruhát? Mi a Halál és mi a Szerelem? Miért érzi ilyen jól magát Rémes, a hóhér és Bernát, a rab, a Börtönben? Mit ér a Törvény, ha bécsi?
  • Színlap és fotók a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház honlapján
    2005. június 3., péntek este 7 óra - Stúdiószínpad Thornton Wilder: Hajszál híján színmű a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadása Antrobus Árpád: Avass Attila Antrobusné Emőke: Széles Zita Henrik: Nagyidai Gergő Gladys: Sándor Júlia Sabina: Juhász Éva Valamint: GERLE ANDREA, TAMÁS KINGA, BOTOS BÁLINT, ILLYÉS ÁKOS, Patláné Simon Ágnes, Borsos Mónika, Jakab Attila, Apjok Rodica, Sárközi Attila, Sárközi István, Engi Gábor, Szalona János, Kazár Tíciána, Papp Tamás, Száraz Tamás Díszlet: Füzér Anni és Forgács Péter Jelmez: Füzér Anni és Kovalcsik Anikó Videó: Csordás László Zenei vezető: Kazár Pál Zenészek: Kazár Tíciána, Papp Tamás, Száraz Tamás Rendezőasszisztens: Nagy Erzsébet Rendező: Forgács Péter Ádám és Éva története ez, a jégkorszakból, a vízözön idejéből és az emberiség végső pusztulásának napjaiból. Helyileg innen, Nyíregyháza mellől. Ez az Ádám és ez az Éva (esetünkben Árpád és Emőke) mégsem a történelmet végigélő, avagy végigálmodó hősi páros. Őket néha jobban izgatja, hogy helyén van-e a fotel, hogy ki rúzsozta vörösre kis mackólányuk száját, vagy hogy hogyan szólítják Henrik fiúkat az iskolában. Bár emellett – legyünk igazságosak – mégis marad erejük, hogy megmentsék az emberiséget. A jégtől, a vízözöntől és talán végső pusztulásától is. Hogyan csinálják?
  • Színlap és fotók a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház honlapján

    (2005. április 05.)