„Ő volt a mindenek fölött való színész.
A színjátszó, akit a lelki és testi átváltozás ősi nagy ösztöne egyszer odavitt abba a világba,
amely egészen az övé, amelynek nincsenek határai, amelyben lehet a kis pesztonkából királynő,
ahol szép lesz a csúnya és rúttá kendőzi magát a szép.”
(Schöpflin Aladár)
Jászai Mari születésének 175. évfordulóján a „legnagyobb magyar tragika”, a Nemzeti Színház Örökös Tagjának emléke előtt tisztelgett a Nemzeti Színház a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A megemlékezés Vidnyánszky Attila vezérigazgató szavaival kezdődött: „A magyar ember rajong a színházért. Kevés hely van a világon, ahol ilyen számban és lelkesedéssel látogatják a színházakat. Ez pedig felelősséget ró ránk: méltó dolgokkal szólítjuk meg őket? Megfelelő tisztelettel és alázattal szolgáljuk-e a közönséget? Ezek rendkívül fontos kérdések. Ahhoz pedig, hogy ezt hogyan kellene jól csinálni, Jászai Mari élete, munkássága és írásai adhatnak útmutatást.”
Az eseményen beszédet mondott Móczár Gábor a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Hegedűs D. Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Nemzet Színésze, a MASZK - Országos Színészegyesület elnöke és a Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja. Ő Kosztolányi Dezső Jászai Marival készített interjúját olvasta fel. Részt vett a megemlékezésen Szabó Ágnes a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke, Savanyú Gergely a Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Bodolay Géza az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet főigazgatója, Jászai László színművész és Dr. Keserű Katalin professzor emeritus a család képviseletében, Rusz Milán a Magyarországi Szerb Színház igazgatója, valamint Gál Tamás a Komáromi Jókai Színház igazgatója.
A Nemzeti Színház társulatából közreműködött Tóth Auguszta, Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, valamint Rátóti Zoltán Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész.
„Az örök színész, egész színész, abszolút színész volt ő, aki nappal igénytelenül öltözött, nem bánta, ha sokan csúnyának tartják, nem igyekezett tetszeni, nem törekedett arra, hogy mindenkit elbájoljon, meghódítson vagy elkápráztasson a szellemével. Szinte nőietlen volt rideg lelki magányában, lemondva a nőiesség ősi és örök vágyáról: tetszeni mindenkinek! Ő nappal nem akart tetszeni és nem akart ékes lenni. Minden erejét, képességét, akaratát a szerepei számára tartogatta. Azt mondta: „ők az én uraim: a szerepeim, ők az én zsarnokaim és gazdáim, ők az én nagy életet élő nagy asszonyaim; ezerszer többre becsülöm őket magamnál!”
Rátóti Zoltán színművész Schöpflin Aladár 1929-ben írt szavaiból idézett a megemlékezésen, majd felsorolta hogy hogyan őrizzük a nagy magyar tragika emlékét: nevét viseli egy kráter a Vénuszon, a Magyar utca 34. alatti színészház, és emlékszobát alakítottak ki Rábatamásin, bátyja, Jászai József kántortanító házában, akinél sok időt töltött a színésznő. Ászáron a szülőháza ma emlékház, ahol tisztelettel és szeretettel ápolják az emlékét, s a születésnapján vers- és prózamondó versenyt tartanak a helyi és környékbeli általános iskolásoknak. 1953-ban alapították a Jászai Mari-díjat színészek számára, amelyet 1992-ben az akkori Művelődési és Közoktatási Minisztérium újra alapított, s kiterjesztette a színháztudományi tevékenység elismerésére is. Születésének 100. évfordulóján átnevezték a Rudolf trónörökös teret, azóta hívják a XIII. kerület határán, a Margit híd pesti hídfőjénél lévő közterületet Jászai Mari térnek.
Az esemény befejezéseként, mialatt az emlékezés koszorúit a sírra helyezték az egybegyűltek, közben Tóth Auguszta színművész Jászai Mari gondolatait idézte: „A hazaszeretet egy nemzetben az, ami a testben az egészség. Attól naggyá nő, anélkül elsorvad. Hazaszeretet nélkül nincs Nemzet, csak horda. A nagy nemzeteket az tette naggyá. A hazaszeretetet nem lehet megmagyarázni, mint ahogy az egészséget sem, ami nélkül meghal a test. Mibelőlünk Magyarokból, hát nem veszitek észre, hogy évtizedek óta próbálják azt kilopni és vele egyetlen erőnket, a lelkünk önérzetét. Egyforma nemzeti kincsünk a vagyonunk, az eszünk, a becsületünk és az időnk. Ezeket a kincseket lopjuk mi meg mindennapi, apró hazaárulással.”
(2025. február 25.)