Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
Vissza a hírekhez

„Nékem is volt édenrőli álmam"

Madách Imrére emlékeztek halála 159. évfordulóján a Nógrád vármegyei Csesztvén szombaton. Az ünnepségen a Nemzeti Színház művészei adtak műsort, az összeállítás címéül Madách: Hit és tudás című versének egy sorát választották: "Nékem is volt édenrőli álmam".

 

Mészáros Martin, Barta Ágnes, Katona Kinga, és Rubold Ödön az emlékház előtt

 

Madách Imre 1844 decembere és 1853 szeptembere között lakott Csesztvén. Itt élte házassága első, boldog éveit Fráter Erzsébettel, itt születtek meg a gyermekei, és 1862 augusztusában itt fogadta az Ember tragédiája című műve felfedezőjét, Arany Jánost is.

A csesztvei Madách Imre Emlékház udvarán megkoszorúzták Madách mellszobrát, és Gréczi-Zsoldos Enikő Madách-díjas egyetemi docens mondott beszédet. A Nemzeti Színház művészeinek műsort Szabó Réka dramaturg állította össze.

 


 

Mint szép álom emléke ha ébredsz 

Édesen reng képzeteden által, 

Úgy a lélek édenrőli álmát 

Is el hozza e földre magával. 

 

Nékem is volt édenrőli álmam, 

Élt, mosolygott az egész természet, 

Rózsa és nap, csermely, lombos árnyék 

Rejtélyesen suttogott szerelmet. 

 

Boldog voltam, élettől környezve, 

Isten néze rám miljó szemével, 

És ha dördült, az ég szent haragja, 

Ha derült, mosolygása fogott el. 

 

Mért ültette Isten édenébe 

A tudásnak széles águ fáját? 

A fa terjedt s lassanként elölte 

Árnya a kertnek minden virágát. 

 

Elporlott a természet zománca, 

Rothadt bűz váltá fel a szerelmet; 

Csak halált lelék a rózsa ajkon 

S a virágszál csak halált lehellett. 

 

Árván bolygok a vad rengetegben, 

Nincs ki útam őrszemmel kiséri, 

És ha összeroskadok, nincs angyal, 

Ki reám szent álmait vezérli. 

 

(Részlet Madách Imre: Hit és tudás című verséből)

 

(Forrás: magyarirok.hu)

(2023. október 07.)