Egy, kettő, három • Az ibolya

„Varázsos, nagyszerű ember, akiről hirdetve hirdettem (…), hogy nyolcvan író lakik benne s hogy nyolcvanszor többet adhatna, mint ad” – írta Ady Endre Molnár Ferencről a Nyugat folyóirat 1910-ben megjelent 24. számában. A költő nem vette sorra a pályatársban rejtőzködő írókat, de ha összeszámolnánk, hogy hány műfajban, hányféle stílusban alkotott Molnár, hosszú lenne a lista.

Újságíróként írt riportokat, jegyzeteket, tárcákat, karcolatokat, esszéket, haditudósításokat, de még gyerekeknek szóló mesés történeteket is. Az első regénye, Az éhes város 1901-ben jelent meg, és ugyanabban az évben készült el a 15 éves lány tragikus szerelmét elbeszélő Egy gazdátlan csónak története című kisregénye is. A következő évben, 1902 novemberében nagy sikert aratott a Vígszínházban bemutatott bohózata, A doktor úr. 

Az egyik legjelentősebb, legolvasottabb, számtalan nyelvre lefordított műve, A Pál utcai fiúk 1906-ben folytatásokban jelent meg a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban, majd a következő évben a Franklin Társulat kiadta könyvként is. Az eredeti mű alapján készültek filmfeldolgozások, színpadi adaptációk, zenés átiratok. 

Molnár Ferenc drámái is hamar népszerűek lettek itthon és külföldön egyaránt. Így például 1907-ben megvolt Az ördögök ősbemutatója a Vígszínházban, 1908-ban már New Yorkban is láthatta a közönség. Leghíresebb színdarabja, a Liliom az 1909-es vígszínházi ősbemutatón ugyan megbukott, de két évvel később, a bécsi premier után tombolt a közönség. A második vígszínházi bemutatón 1919-ben – a címszerepben Csortos Gyulával – itthon is hatalmas siker lett. A háború után sorra írta újabb és újabb színpadi műveit. A hattyú című drámájának párizsi bemutatóját követően 1927-ben Becsületrenddel tüntették ki.

Világhírét leginkább annak köszönhette, hogy jól ismerte és hasznosította a „pièce bien fait”, a „jól megcsinált színdarab” dramaturgiai szabályait. Könnyed szórakozást jelentettek a magánéleti témákat feldolgozó, pontosan megszerkesztett, fordulatos történetek, humorosan megfogalmazott pergő dialógusok. Molnár Ferenc bírálói közül sokan felszínesnek, iparos munkának tartották ezeket a színpadi műveket. De az újra és újra fellángoló viták lassan értelmetlenné váltak. A színházak műsorán ma is rendszeresen szerepelnek a szerző alkotásai.

Az ibolya, a színigazgató irodájában játszódó komédia első bemutatója 1921-ben a Magyar Színházban volt. A bankigazgató irodájában történő férjfaragó bravúrt bemutató Egy, kettő, három című egyfelvonásos 1929-es ősbemutatójakor a Marsall volt a Vígszínházban játszott másik Molnár-egyfelvonásos, de aztán változott a párosítás. Ma már az is hagyományosnak mondható, hogy együtt szerepel a színházak műsorán az Egy, kettő, három és Az ibolya.

(2023. szeptember 26.)