„Varázsos, nagyszerű ember, akiről hirdetve hirdettem (…), hogy nyolcvan író lakik benne s hogy nyolcvanszor többet adhatna, mint ad” – írta Ady Endre Molnár Ferencről a Nyugat folyóirat 1910-ben megjelent 24. számában. A költő nem vette sorra a pályatársban rejtőzködő írókat, de ha összeszámolnánk, hogy hány műfajban, hányféle stílusban alkotott Molnár, hosszú lenne a lista.
Újságíróként írt riportokat, jegyzeteket, tárcákat, karcolatokat, esszéket, haditudósításokat, de még gyerekeknek szóló mesés történeteket is. Az első regénye, Az éhes város 1901-ben jelent meg, és ugyanabban az évben készült el a 15 éves lány tragikus szerelmét elbeszélő Egy gazdátlan csónak története című kisregénye is. A következő évben, 1902 novemberében nagy sikert aratott a Vígszínházban bemutatott bohózata, A doktor úr.
Az egyik legjelentősebb, legolvasottabb, számtalan nyelvre lefordított műve, A Pál utcai fiúk 1906-ben folytatásokban jelent meg a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban, majd a következő évben a Franklin Társulat kiadta könyvként is. Az eredeti mű alapján készültek filmfeldolgozások, színpadi adaptációk, zenés átiratok.
Molnár Ferenc drámái is hamar népszerűek lettek itthon és külföldön egyaránt. Így például 1907-ben megvolt Az ördögök ősbemutatója a Vígszínházban, 1908-ban már New Yorkban is láthatta a közönség. Leghíresebb színdarabja, a Liliom az 1909-es vígszínházi ősbemutatón ugyan megbukott, de két évvel később, a bécsi premier után tombolt a közönség. A második vígszínházi bemutatón 1919-ben – a címszerepben Csortos Gyulával – itthon is hatalmas siker lett. A háború után sorra írta újabb és újabb színpadi műveit. A hattyú című drámájának párizsi bemutatóját követően 1927-ben Becsületrenddel tüntették ki.
Világhírét leginkább annak köszönhette, hogy jól ismerte és hasznosította a „pièce bien fait”, a „jól megcsinált színdarab” dramaturgiai szabályait. Könnyed szórakozást jelentettek a magánéleti témákat feldolgozó, pontosan megszerkesztett, fordulatos történetek, humorosan megfogalmazott pergő dialógusok. Molnár Ferenc bírálói közül sokan felszínesnek, iparos munkának tartották ezeket a színpadi műveket. De az újra és újra fellángoló viták lassan értelmetlenné váltak. A színházak műsorán ma is rendszeresen szerepelnek a szerző alkotásai.
Az ibolya, a színigazgató irodájában játszódó komédia első bemutatója 1921-ben a Magyar Színházban volt. A bankigazgató irodájában történő férjfaragó bravúrt bemutató Egy, kettő, három című egyfelvonásos 1929-es ősbemutatójakor a Marsall volt a Vígszínházban játszott másik Molnár-egyfelvonásos, de aztán változott a párosítás. Ma már az is hagyományosnak mondható, hogy együtt szerepel a színházak műsorán az Egy, kettő, három és Az ibolya.
Budapest, 1878 – New York, 1952
Jogot tanult Genfben, újságíró lett Budapesten. Első színdarabját (A doktor úr) 1902-ben mutatták be. 1907-ben volt Az ördög premierje, ez hozta el számára a színpadi világsikert, amely élete végéig elkísérte, többek között olyan slágerdarabok révén, mint a Liliom, A testőr, a Játék a kastélyban, Az üvegcipő… A Pál utcai fiúk az egyik legismertebb és legnépszerűbb regénye.
Nagyvilági életet élt, nőcsábászként ismerte Pest, híres és viharos házasságai voltak Vészi Margittal, Fedák Sárival és Darvas Lilivel. Depresszióval küszködött egész életében, de az utolsó pillanatokig megszállottan írt. Műveivel jól keresett – Csekkszpírnek gúnyolták irigyei. 1937-ben járt utoljára Pesten, 1940 januárjától halálig a New York-i Plaza Hotelben lakott.
(2023. szeptember 26.)