Vendégjátékok októberben

Tánc, komédia, dráma: Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti és Komárom teátrumai játszanak a Nemzetiben a határon túli színházi program keretében. A Nemzeti a nemzet színháza – határok nélkül.

A banda

táncjáték
A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes és a Heveder zenekar előadása

„Nász menyasszony és vőlegény nélkül, erotika, humor, részegség, agresszivitás – mindez egy mezőségi lakodalomban, ahol a zenészek egy percig sem pihenhetnek, ki kell szolgálniuk a násznépet, és akkor is elölről kezdik, amikor éppen befejeznék. Könczei Árpád és Könczei Csongor forgatókönyvíró saját, terepen szerzett tapasztalatai alapján, az autentikus folklór nyelvezetével, a színpadi lehetőségek kihasználásával, a prűd közönséget meghökkentő, netán megbotránkoztató, a mindenre nyitottakat megnevettető eszközökkel idézi a palatkai bandát lakodalom előtt, közben és lakodalom után” írja A banda című előadásukról Fekete Réka a Háromszék Független Napilapban.

A Háromszék Táncegyüttes az erdélyi népzene és néptánckultúra megőrzését és továbbadását új, egyedi formavilág megteremetésével szeretné elérni, a színház nyelvén új kontextusba helyezni, az egyes népszokások, rítusok vagy éppen regionális vonatkozású történelmi események drámai potenciálját, a bennük rejlő teatralitást felfedezve és továbbgondolva.

A bandában a Heveder, Erdély legjobb zenekara húzza a talpalávalót.

A banda különdíjat kapott a román ATELIER színházi fesztiválon.

Zenélik: Fazakas Levente, Molnár Szabolcs, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György

Táncolják: Virág Endre, Vajda Katalin, Melles Endre, Péter Előd, Györbíró Enikő, Tüzes Csilla, Kocsis Hunor-Tibor, Ürmösi-Incze Mária-Terézia, Keresztes Gabriella, Dombi Rózsa, Lukács Réka, Virág Imola, Horváth Tas, Fülöp Csaba, Tőkés Edit, Tőkés Csaba Zsolt, Márton Csaba, Vitéz György

Jelmez: Simó Júlia // Film: Bakó Kincső, Kató Zsolt, László Lóránd

Rendező-​koreográfus: Könczei Árpád

mikor? hol?

október 9. – 19 óra

nagyszínpad

Az elveszett levél

A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának előadása

Caragiale klasszikus komédiája volt a múlt évad legnépszerűbb előadása Szatmárnémetiben – a magyar és román közönség körében egyaránt. Ugyanis az elismert román rendező, Sorin Militaru a magyar és a román társulattal is megrendezte a vígjátékot. A két előadás – amelyek közül a magyar társulaté vendégszerepel a Nemzetiben – egymás görbe tükreként és egymással párbeszédben világít rá a politikai becsvágy, az emberi kisszerűség és nagyravágyás örök jelenségeire.

„Erdélyi közegbe helyeztük a színhelyet: egyedi komédiát láthat a közönség, amely tükröt mutat a társadalomnak. Az előadás során ki fog derülni, hogy mennyire tudunk nevetni magunkon, van-e humorérzékünk, hogy olyankor is tudunk-e kacagni, hogyha mi vagyunk pellengérre állítva” – nyilatkozta Sorin Militaru. Olyannyira sikeres lett a koncepció, hogy a közönség mindkét előadásra kíváncsi: románok ülnek be a magyar előadásra és fordítva.

Mindkét variáció más módon, más játékkultúrával, de ugyanazt demonstrálja: mindaz, amit Caragiale megírt, nemzetiségi vetületektől függetlenül – erdélyi magyar közegben vagy erdélyi román közegben – ugyanúgy nagyon aktuális. Hiszen a politikai játékok mindenhol ugyanazok, a játszma legvégén pedig így is, úgy is a fejünk fölött döntenek a sorsunkról.

Vajon Caragiale volt látnok, vagy a társadalom tart ugyanott, mint 130 évvel ezelőtt?

Rappert-Vencz Gábor, Ciprian Vultur, Bessenyei István, Gaál Gyula, Tóth Páll Miklós, Kányádi Szilárd, Péter Attila Zsolt, Orbán Zsolt Sándor Anna, Nagy Orbán, Bodea Tibor, Kovács Nikolett, Bándi Johanna Barakonyi Gergő, Bogár Barbara, Frumen Gergő, László Zita, Marosszéki Tamás, Poszet Nándor, Sándor Anna, Varga Sándor, Zákány Mihály, Balogh Géza, Ferenczik György, Liegner Zsolt

Díszlet, jelmez: Szabó Anna

Rendező: Sorin Militaru

mikor? hol?

október 11. – 19 óra

nagyszínpad

Álszentek összeesküvése

A komáromi Jókai Színház előadása

Bulgakov remekműve XIV. Lajos korában játszódik a Comédie Française termeiben, a királyi palotában és egy titkos szervezet, az Igazhitűek Társaságának rejtekhelyén. Jean-Baptiste Poquelin, vagyis Molière, a történet főszereplője. A sikerei csúcsára érkezett drámaíró-színész, az uralkodó pártfogoltja szerelemre lobban fiatal színésznője, Armande Béjart iránt. Ez a kapcsolat lesz az apropója azoknak az intrikáknak, amelyek eredményeként Molière kegyvesztetté válik. Bulgakov színműve a függés drámája – szokták mondani (s jó, ha tudjuk: Bulgakov a sztálini terror idején írta az Álszentek összeesküvését, halálos fenyegetettségben).

Mikor szabad egy művész? Mit fogadhat el a hatalomtól? S ha elfogad pártfogasát, támogatást, amely nélkül nem teljesíthetné ki tehetségét, máris szolgává züllik, művészete pedig a hatalom dicsőítésévé alacsonyul? Mi a siker? S aki sikeres, annak irigyei mi mindenre képesek? Moliére szertelen tehetség volt, Armande Béjart ellenállhatatlan szépség, ez elég ok az irigyek számára. A tehetség és a hatalom ellentéte fel nem oldható. A napkirályok és zsenik barátsága pedig tiszavirág életű. Mert az egyik a szabadságot, a másik a hatalmat képviseli.

A szlovák Martin Huba már többször rendezett a Jókai Színházban, a III. Richárd a 2013-as POSZT versenyprogramjában szerepelt.

Játsszák: Mokos Attila, Bandor Éva, Bárdos Judit, Tóth Károly, Szabó Viktor, Culka Ottó, Rancsó Dezső, Tóth Tibor, Olasz István, Skronka Tibor, Ropog József, Majorfalvi Bálint, Bernáth Tamás, Dékány Nikolett, Nagy László, Németh István

Zene: Lakatos Róbert // Díszlet: Jozef Ciller // Jelmez: Peter Čanecký

Rendező: Martin Huba

mikor? hol?

október 30. – 19 óra
nagyszínpad

A határon túli vendégjáték sorozat természetesen folytatódik az évad során.

A fenti októberi sort november 6-án 19 órakor a Zentai Magyar Kamaraszínház követi,  A kárókatonák még nem jöttek vissza című darabjával. "Ez egy ifjúsági előadás amely a felnőtté válásról szól, de a felnőtteknek is jó újra átgondolni, hogy hogyan is nézett ki, milyen felelősségekkel járt ez az időszak" - mondta el a darabról Vukosavljev Iván, a színház igazgatója. Gion Nándor története egy "nemzedéki dráma", amely emberi szituációkkal, konfliktusokkal, cselekvéssel mesél, tele humorral, emberséggel, és érvényes mindenhol, minden időben. A művet színpadra írta és állította Perényi Balázs.

(2015. szeptember 24.)