Mert az Operett az operett. Van benne óriási lépcső, fantasztikus ruhák, slágerek, a zene (szinte) mindvégig szól, a szerzők törekedtek arra, hogy egyik-másik dallamot a néző már hazafelé fütyöréssze. De ez az operett mégsem olyan, mint amit általában a Nagymező utcában látni. Nem olyan, mint a Csárdáskirálynő, a felejthetetlen Honthy Hanna és Feleki Kamill kettőssel, vagy az utánuk született sztárokkal. Végül ebben maradtunk: „zenés dráma, három felvonásban.”
Persze, ha valaki ismeri a művet, tudja, mire számíthat. Ám aki most találkozik vele először, ne egy nagyoperett élményére készüljön, és mindenképpen vessen néhány pillantást az előadás fotóira is.
Kép és szöveg: Eöri Szabó Zsolt
(2015. március 03.)