Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
Vissza a hírekhez

Illúzió és tükröződés – Bánffy Miklós-kiállítás a Zikkuratban

Látta már? A számos művészeti ágban emlékezeteset alkotó Bánffy Miklós munkásságára hívja fel a figyelmet Bánffi-torony: Illúzió és tükröződés – a Naplegendától a Nagyúrig címmel a Nemzeti Színház melletti Zikkuratban rendezett kiállítás. A 140 éve született polihisztor gróf írói, díszlet- és jelmeztervezői, grafikusi és könyvillusztrátori életművéből villant fel részleteket. Ritka tárgyi emlékek, családi fotók, családfák is a közönség elé kerülnek a Bánffy Emlékév tiszteletére. 

Emlékeztetőül, Bánffy Miklós a szerzője a december 19-i nagyszínpadi bemutatónknak. A kiállítás pont eddig, az Isten ostora bemutatójáig látogatható. 

 

 

Bánffy Miklós (1873-1950) politikusként, íróként, drámaíróként, díszlettervezőként egyaránt a magyar kultúrtörténet jelentős alakja – emlékeztetett a teátrum nyílt napján tartott kiállítás-megnyitón a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója. A. Szabó Magda elmondta, hogy a tárlat aktualitásához hozzájárul, hogy Vidnyánszky Attila rendezésében decemberben mutatja be a színház Bánffy A nagyúr című műve alapján készülő színdarabot, az Isten ostora  címmel.

 

 

A megnyitó vendége Magdó János volt kolozsvári főkonzul emlékeztetett: Bánffy Miklós születésének 140. évfordulójára 2013 végén hirdettek emlékévet, amely jelenleg is tart. Ennek egyik legfontosabb eseménye volt az a most Budapesten látható kiállítás létrehozása, amelyet az író-politikus szülővárosában, Kolozsváron hatezren láttak – jegyezte meg. Bánffy esetében igazi polihisztorról van szó, aki minden területen jelentőset alkotott – hangsúlyozta.

 

Bánffy unokája Nicolette-Jelen Bánffy üvegművész.
Az ő szemkápráztató munkái is láthatók a kiállításon.

 

Magdó János elmondása szerint Bánffy Miklós Székely Bertalannál tanult festészetet; tehetségét bizonyítja, hogy az első világháborút követő zűrzavaros időszakban portrérajzolásból élt meg Hágában. Rajztehetségét már korábban, az Operaház intendánsaként is tudta azonban kamatoztatni, vezetőként pedig az ő nevéhez fűződnek Bartók Béla fő műveinek bemutatói. Mégis íróként a legismertebb, drámái, novellái mellett máig Erdélyi történet című trilógiája Bánffy Miklós legolvasottabb műve – fűzte hozzá.

A diplomata felidézte, hogy Bethlen István kormányában Bánffy Miklós másfél évig töltötte be a külügyminiszteri posztot; nevéhez fűződik Magyarország felvétele a Népszövetségbe és Sopron visszatérése.

 

 

 

 

A tárlat azt a tünékeny művészi világot hivatott visszaadni, amely Bánffy Miklós sajátja, de régen elpusztult. Azt a világot, amelyet kulcsregényében az „Erdélyi Történet”-ben olyan kíméletlen pontossággal és ugyanakkor ma már romjaiban is szépséges illúzióként ábrázol. Bár Bánffy Miklós sokoldalúságát nehéz bemutatni, de a kiállítás megkísérli ennek ellenére megvillantani azt a páratlan alkotóerőt, amely az Orosz Balett 1912-es budapesti meghívásával kezdődött és tervezői, intendánsi tevékenysége révén a modern magyar szcenika-művészet megújulásához vezetett. 

A tárlaton szeretnénk, ha a mára már megsemmisült alkotásai teret kapnának, legyen az a Varázsfuvola, Bartók Kékszakállú hercege, a Nagyúr színpadi világa, vagy az immár napvilágra került Bánffy eredeti zenekíséretével rendelkező is létező Ostoba Li című színdarab vizuális megformálása által.

A tárlat egy jelentős részének célja egy újabb tünékeny illúzió létrehozatala, amely néhány pillanatig felidézi a bonchidai kastélykörnyezet egy szűk, de karakterisztikus szeletét. A kiállítás meghatározó részét képezik Nicolette Jelen Bánffy modern szilikátművei, aki világát üvegbe és tükörbe komponálja. A jelenleg New Yorkban élő képzőművész munkáiban a család képzőművészeti tehetsége és egyedi világlátása „tükröződik”. 

A kiállítás a Prőhle Gergely h. államtitkár által kezdeményezett, és a kolozsvári Magyar Főkonzulátus által megvalósított Bánffy Miklós Emlékév egyik központi momentuma, amely az alkotót a művészetek területén létrehozott jelentős alkotások révén állítja fókuszba. A kiállítás a KKM, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, az MNM, a Bánffy-, Barcsay-, Fornet-, Bartha-Stróbl, Dávid, Csiszár Horváth Tholdy -családok, valamint számos magánszemély nagylelkű közreműködése által valósulhatott meg.

A teret Szebeni Zsuzsa kurátor és Bakos Ildikó szobrászművész koncepciója alapján Szebeni-Szabó Róbert rendezte be. 

 

A Kiállítás december 19- ig tart nyitva a Zikkurat kiállítótereiben hétköznapokon 15-18.30 óráig,
hétvégén 12.30-18.30-ig.

Előzetes bejelentéssel más időpontban is látogatható.
E-mail: latogatas@nemzetiszinhaz.hu

 

(2014. október 15.)