Vissza a hírekhez
Bodó Viktor grazi rendezése a Nemzetiben
2009 májusában mutatták be Peter Handke: Az óra, amikor semmit sem tudtunk egymásról című darabját a Szputnyik grazi Shauspielhaus produkciójaként. Bodó Viktornak ez volt a harmadik rendezése a grazi teátrumban. Alice című előadásának látványtervéért az egyik legrangosabb osztrák díjban, a Nestroy-díjban részesült. Osztrák kritikusok szerint a tavalyi évad csúcspontja volt a Bodó Viktor által Grazban megrendezett Az óra, amikor semmit sem tudtunk egymásról című előadás. A szöveg nélküli darab idén szerepelt a berlini Theathertreffen fesztiválon, amelyen a kb. 400 német nyelvű előadás közül válogató független zsűri az évad tíz legjobb német nyelvű produkciója közé válogatta be. Bodó Viktor idén ismét rendezett Graz-ban, ezúttal Molnár Ferenc: Liliom című művét.
Részletek a Handke darab kapcsán megjelent kritikákból:
„...A 15 fős társulat folyamatos, izzasztó bevetésben teremti meg a pillanatokat, helyzeteket, viszonyokat, hogy aztán újra elvesse őket....”
(Martin Behr, Salzburger Nachrichten, 2009. május 16.)
„Ennyi játék- és improvizációs örömöt ritkán láttunk a grazi színházban.”
(Michaela Reichert, Kronen Zeitung, 2009. május 16.)
„A magas színpadi művészet csillagórája a grazi Schauspielhausban: Bodó Viktor Handke-rendezése nem hagy kívánnivalót, csak tátott szájakat maga után. Csak nézzenek és ámuljanak.
A Nestroy-díjas Bodó Viktor Handke szavak nélküli darabját kereken 100 perces, feszes, varázslatos, elképesztő színpadi élettel tölti meg, egy olyan feszültségi ívvel, amely egy másodpercre sem lankad.
Lehetetlen lenne a mini-epizódoknak akár egy részét is leírni. De megérintenek, és felkeltik a kíváncsiságunkat.
És, ez a második zseniális húzás, Bodó az eseményeket handycammel élőben filmezteti és kivetíti a vászonra. Tökéletes némafilmszínház, amelyet adekvát módon sok zene fest alá.
A csodálkozás, azt mondják, nem hallatszik. Itt hallhatóvá vált. Ez is szép jutalom.”
(Werner Krause, Kleine Zeitung, 2009. május 15.)
Részletek a Handke darab kapcsán megjelent kritikákból:
„...A 15 fős társulat folyamatos, izzasztó bevetésben teremti meg a pillanatokat, helyzeteket, viszonyokat, hogy aztán újra elvesse őket....”
(Martin Behr, Salzburger Nachrichten, 2009. május 16.)
„Ennyi játék- és improvizációs örömöt ritkán láttunk a grazi színházban.”
(Michaela Reichert, Kronen Zeitung, 2009. május 16.)
„A magas színpadi művészet csillagórája a grazi Schauspielhausban: Bodó Viktor Handke-rendezése nem hagy kívánnivalót, csak tátott szájakat maga után. Csak nézzenek és ámuljanak.
A Nestroy-díjas Bodó Viktor Handke szavak nélküli darabját kereken 100 perces, feszes, varázslatos, elképesztő színpadi élettel tölti meg, egy olyan feszültségi ívvel, amely egy másodpercre sem lankad.
Lehetetlen lenne a mini-epizódoknak akár egy részét is leírni. De megérintenek, és felkeltik a kíváncsiságunkat.
És, ez a második zseniális húzás, Bodó az eseményeket handycammel élőben filmezteti és kivetíti a vászonra. Tökéletes némafilmszínház, amelyet adekvát módon sok zene fest alá.
A csodálkozás, azt mondják, nem hallatszik. Itt hallhatóvá vált. Ez is szép jutalom.”
(Werner Krause, Kleine Zeitung, 2009. május 15.)
(2010. szeptember 29.)