Megnyílt a Bánk bán-kiállítás

Székely György megnyitóbeszédében kiemelte, hogy noha a politika koronként át- meg átfogalmazza a Bánk bánt, az mégsem történelmi színmű, hanem sokkal inkább Katona személyes vallomása, mint egy helyütt írja: „Bánk bán én vagyok.” Jászai Marit – a legendás Gertrudist – idézve a színháztörténész hozzátette, Katona izgalmas karaktereket, különös figurákat teremtett, amelyek megformálása minden korban kivételes játéklehetőséget kínál a színészeknek. Székely György elmondta, a Bánk bán még soha nem került teljes egészében színpadra, mindig csak húzott formában játszották, az ötödik felvonás 420 megírt sorából a legszöveghűbb színpadi értelmezésben is csak mintegy 120 sor hangzott el. A mű bemutatásának története is kalandos, hiszen a szerző, Katona József életében nem is került színpadra, majd az 1848-as szabadságharctól a kiegyezésig tartó időszakban betiltották. A színháztörténész rámutatott: a színház élő művészet, vagyis akkor működik jól, ha a klasszikus szövegekben is megtalálja és megmutatja az adott korban aktuális tartalmakat.

A kiállításon a nemzeti színházi Bánk bán-előadásokból mintegy 40 fénykép, levél, újságcikk és egyéb tárgy, köztük kilenc jelmez látható, helyet kapnak Tőkés Anna, Básti Lajos, Sulyok Mária, Bessenyei Ferenc, Somlay Artúr, Máthé Erzsi, Ronyecz Mária és Kállai Ferenc színpadi ruhái, míg a legrégebbi bemutatott kosztümöt Pálffy György viselte 1895-ben.

(2009. október 28.)