Mindenki szeretne Csehovot rendezni! Nekem nagy szerencsém volt, hogy nem kaptam rá túl korán lehetőséget. Mert Csehovot a saját életünk alapján kell megérteni. Nem abból, amit tanult az ember, hanem a saját véréből, a legmélyebb frusztrációiból. Abból, ahogy szembesül önmagával, a saját butaságával, értéknélküliségével - a saját életével. Csehov darabjaiban ott a banalitás, a trivialitás - és benne vannak a legszenvedélyesebb érzelmek, a legkomolyabb eszmék is. Ez a két véglet csak így, együtt lehet igaz.
És amikor elveszítjük azt az illúziónkat, hogy a mi életünkben csak az egyik van jelen, amikor a boldogság, minden vágy és remény bizonytalan álommá lesz, és egyre inkább csak egy valami tűnik biztosnak: a sír - akkor kell Csehovot rendezni. Én egy ilyen pillanatban kaptam meg ezt a lehetőséget. Az elmúlt három évben három Csehov-darabot rendeztem: először Egerben a Három nővért, azután Újvidéken a Sirályt, az idén pedig a Cseresznyéskert következett.
Radoslav Milenkoviæ
---
Csehov a Cseresznyéskertet - mint több más darabját - komédiának tartotta, s ezért elégedetlen volt a bemutatóra készülő Művész Színház vezetőinek értelmezésével. Velük ellentétben Gorkij már akkoriban felismerte Csehov szándékát: "Anton Pavlovics - úgy vélem - teljesen újfajta darabot teremtett: a lírai komédiát. Amikor elegáns darabjait drámának játsszák, ettől elnehezednek és megrongálódnak."
A Cseresznyéskert 1904-es moszkvai premiere óta a legtöbbet játszott Csehov-darabok egyike: a Ranyevszkaja elárverezésre váró birtokán játszódó "történet" ma is ugyanúgy aktuális, mint száz évvel ezelőtt.
"Könnyen abba a hibába eshetünk, hogy naturalista drámaírónak tekintjük Csehovot" - írta korunk egyik legnagyobb rendezője, Peter Brook. - "Csehov soha nem egyszerűen az élet egy szeletéről beszél - orvos volt, aki rendkívüli érzékenységgel, óvatosan fejtette le az életről annak ezernyi finom rétegét."
Anton Pavlovics Csehov
CSERESZNYÉSKERT
színmű két részben
Fordította: Spiró György
RANYEVSZKAJA, LJOBOV ANDREJEVNA, földbirtokosnő
MÜLLER JÚLIA
ÁNYA, a leánya
BARTA MÁRIA VIOLA
VARJA, fogadott leánya
BODOR NÉMETI GYÖNGYI
GÁJEV, LEONYID ANDREJEVICS, Ranyevszkaja testvére
ÁRON LÁSZLÓ
LOPAHIN, JERMOLAJ ALEKSZEJEVICS, kereskedő
FANDL FERENC
TROFIMOV, PJOTR SZERGEJEVICS, diák
LUKÁCS GÁBOR
SZIMEONOV-PISCSIK, BORISZ BORISZOVICS, földbirtokos
HALMÁGYI SÁNDOR
SARLOTTA IVANOVNA, nevelőnő
KEREKES VALÉRIA
JEPIHODOV, SZEMJON PANTYELEJEVICS, könyvelő
BAJ LÁSZLÓ
DUNYASA, szobalány
VARGA ANDREA
JÁSA, fiatal inas
MOLNÁR ERIK
FIRSZ, öreg inas
CSAPÓ JÁNOS Jászai-díjas, Érdemes művész
Díszlettervező: FABRY JURAJ
Jelmeztervező: LACZÓ HENRIETTE
Irodalmi munkatárs: HORVÁTH BARBARA
Színpadmester: FARKAS GÁBOR
Ügyelő: RACK ZSUZSA - OREHOVSZKY ZSÓFIA
Súgó: GAH ERZSÉBET
Rendezőasszisztens: PÖLTZ JÚLIA
Rendező
RADOSLAV MILENKOVIÆ
Vidéki Színházak Találkozója - május 4.
Csehov: CSERESZNYÉSKERT
a Miskolci Nemzeti Színház vendégjátéka
Szereposztás - az előadás oldala a Miskolci Nemzeti Színház honlapján - interjúkkal, további fotókkal
(2007. május 02.)
