Cseresznyéskert Miskolcról

Mindenki szeretne Csehovot rendezni! Nekem nagy szerencsém volt, hogy nem kaptam rá túl korán lehetőséget. Mert Csehovot a saját életünk alapján kell megérteni. Nem abból, amit tanult az ember, hanem a saját véréből, a legmélyebb frusztrációiból. Abból, ahogy szembesül önmagával, a saját butaságával, értéknélküliségével - a saját életével. Csehov darabjaiban ott a banalitás, a trivialitás - és benne vannak a legszenvedélyesebb érzelmek, a legkomolyabb eszmék is. Ez a két véglet csak így, együtt lehet igaz. És amikor elveszítjük azt az illúziónkat, hogy a mi életünkben csak az egyik van jelen, amikor a boldogság, minden vágy és remény bizonytalan álommá lesz, és egyre inkább csak egy valami tűnik biztosnak: a sír - akkor kell Csehovot rendezni. Én egy ilyen pillanatban kaptam meg ezt a lehetőséget. Az elmúlt három évben három Csehov-darabot rendeztem: először Egerben a Három nővért, azután Újvidéken a Sirályt, az idén pedig a Cseresznyéskert következett. Radoslav Milenkoviæ --- Csehov a Cseresznyéskertet - mint több más darabját - komédiának tartotta, s ezért elégedetlen volt a bemutatóra készülő Művész Színház vezetőinek értelmezésével. Velük ellentétben Gorkij már akkoriban felismerte Csehov szándékát: "Anton Pavlovics - úgy vélem - teljesen újfajta darabot teremtett: a lírai komédiát. Amikor elegáns darabjait drámának játsszák, ettől elnehezednek és megrongálódnak." A Cseresznyéskert 1904-es moszkvai premiere óta a legtöbbet játszott Csehov-darabok egyike: a Ranyevszkaja elárverezésre váró birtokán játszódó "történet" ma is ugyanúgy aktuális, mint száz évvel ezelőtt. "Könnyen abba a hibába eshetünk, hogy naturalista drámaírónak tekintjük Csehovot" - írta korunk egyik legnagyobb rendezője, Peter Brook. - "Csehov soha nem egyszerűen az élet egy szeletéről beszél - orvos volt, aki rendkívüli érzékenységgel, óvatosan fejtette le az életről annak ezernyi finom rétegét." Anton Pavlovics Csehov CSERESZNYÉSKERT színmű két részben Fordította: Spiró György RANYEVSZKAJA, LJOBOV ANDREJEVNA, földbirtokosnő MÜLLER JÚLIA ÁNYA, a leánya BARTA MÁRIA VIOLA VARJA, fogadott leánya BODOR NÉMETI GYÖNGYI GÁJEV, LEONYID ANDREJEVICS, Ranyevszkaja testvére ÁRON LÁSZLÓ LOPAHIN, JERMOLAJ ALEKSZEJEVICS, kereskedő FANDL FERENC TROFIMOV, PJOTR SZERGEJEVICS, diák LUKÁCS GÁBOR SZIMEONOV-PISCSIK, BORISZ BORISZOVICS, földbirtokos HALMÁGYI SÁNDOR SARLOTTA IVANOVNA, nevelőnő KEREKES VALÉRIA JEPIHODOV, SZEMJON PANTYELEJEVICS, könyvelő BAJ LÁSZLÓ DUNYASA, szobalány VARGA ANDREA JÁSA, fiatal inas MOLNÁR ERIK FIRSZ, öreg inas CSAPÓ JÁNOS Jászai-díjas, Érdemes művész Díszlettervező: FABRY JURAJ Jelmeztervező: LACZÓ HENRIETTE Irodalmi munkatárs: HORVÁTH BARBARA Színpadmester: FARKAS GÁBOR Ügyelő: RACK ZSUZSA - OREHOVSZKY ZSÓFIA Súgó: GAH ERZSÉBET Rendezőasszisztens: PÖLTZ JÚLIA Rendező RADOSLAV MILENKOVIÆ Vidéki Színházak Találkozója - május 4. Csehov: CSERESZNYÉSKERT a Miskolci Nemzeti Színház vendégjátéka

Szereposztás - az előadás oldala a Miskolci Nemzeti Színház honlapján - interjúkkal, további fotókkal

(2007. május 02.)