A Csaó bambínó Horváth Péter Amarcordja. Gyerekkora azokra a csodás ötvenes évekre esett na meg a mámorító hatvanasokra, szereplői pedig:
ANYA. Nagyszerű asszony, csodálatos nagy bordó kalapjában és körömcipőben, ami ugyan töri a lábát, de szép.
ÖCSIKE. Jön haza az iskolából, táncol és énekel: Beléptem a téeszcsébe, twist, bevittem a tehenemet is.
MADEMOISELLE. Francia nevelőnő. Egy mondatot tud franciául: Allons nous a la maison, ma mére?
KÁDÁR JÁNOS. Foltozást nem vállal, csak úri öltönyöket.
LENIN. A dzsinnek közt a legfélelmetesebb. Többnyire a vécében lapul.
A BÁLOZÓK: a Szalvétakirálynő, Seherezádé, Erdély aranykora, Piroska, az Eiffel torony
ÉS MÉG SOKAN MÁSOK
És szól a dal: Reszket a Hold a tó vizén,
Színezüst lángot szór a fény.
Ki tudja, meddig járok még
Egyedül, egyedül, egyedül, egyedül?
Előzetes a darabból
Hogyan is robbant ki a fegyveres lázadás 1956 októberében?
A hatalom gyakorlása nem könnyű feladat. A gazdasági fejlődésben elért eredmények a hatalom gyakorlásával megbízott vezetők egy részét megszédítették, félredobták a megfontolásokat. Kiéleződött a nemzetközi helyzet is: a burzsoázia nem tudta elviselni a sok országban bekövetkezett vereséget. A külföldi szocialistaellenes erők erkölcsileg, anyagilag támogatták ezt a zűrzavart, meg akarták dönteni hazánkban a nép hatalmát. Ebben a nehéz és válságos helyzetben feltétlenül szükség volt egy szilárdan marxista-leninista elvi alapokon ténykedő pártra, hogy irányíthassa az ellenforradalom elleni fegyveres és politikai harcot.
Fiúk Könyve (1966)
Az előadás oldala a Szegedi Nemzeti Színház honlapján
További előadások a Nemzetiben, a Vidéki Színházak Találkozóján
