Vissza a hírekhez
Király Levente: Szükség van rám
Jordán Tamás a Nemzeti Színház vezérigazgatója köszöntötte a kollégákat és a bemutatóra érkezett közönséget, majd csendes főhajtással emlékeztünk Zenthe Ferencre.
Az oklevél átadása után Király Levente a következőket mondta: Nagyobb megtiszteltetés nem érhet magyar színészt. Van benne egy kis kegyetlenség is, mert ahhoz, hogy valaki örülhessen, egy nagyon kedves kollégának el kell költöznie az örök játékmezőkre.
Az én színházam is Nemzeti Színház. A Főiskola elvégzése után oda szerződtem, ott dolgoztam le eddigi életemet, és negyvenhét év után, már a hátralevő időmben is ott maradok. Megszerettem a várost és a város is megszeretett engem. Ha azt kérdezik, hogy egy ember mitől marad ilyen sokáig egy helyen, azt tudom mondani, hogy azért, mert érzi, hogy szükség van rá. Soha nem kértem és soha nem adtam vissza szerepet. Megadatott, hogy nem kellett kérnem. Egy színész számára ez a legfantasztikusabb dolog. Egy kedves ügyelő kolléga elkérte a színháztörténeti intézetből a szerepeim listáját, mert véletlenül meghallotta, hogy egy újságírónak nem tudtam válaszolni a kérdésére, hány szerepet is játszottam el. Huszonhat gépelt oldalt nyomott a kezembe.
A legkisebbtől a legnagyobb szerepig mindent játszottam, prózát, operettet, zenés vígjátékot. De azt valahogy mégsem tudtam elképzelni, hogy velem ez a csoda megeshet. És most, hogy mégis megtörtént, hogy a Nemzet Színésze lehettem, nem tudok többet mondani: köszönöm ennek a tizenegy embernek, akik maguk közé fogadtak!
A Kossuth-díjas, érdemes művész, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja kitüntetéséről további képeket láthatnak a Fotógalériára kattintva.
(2006. november 18.)