Vassza Zseleznova / A kivétel és a szabály

 

Makszim Gorkij (1868 – 1936) orosz-szovjet író.  Egy korszak jelképe volt, világhírű, és ezzel éltek és visszaéltek. Mára felnőtt egy olyan nemzedék, akiknek a neve valószínűleg semmit nem jelent. És ez jó. Mert a műveit önértékükön lehet vizsgálni. Színháziaknak, nézőknek egyaránt. Hatalmas prózai életműve mellett színdarabokat is írt. A legismertebbek:  Éjjeli menedékhely (1902), Kispolgárok (1902), Nyaralók (1904),  A nap fiai (1905) Ellenségek (1906), Barbárok (1907), Jegor Bulicsov és a többiek (1932)  és a Vassza Zseleznova (1936) második változata (az elsőt 1910-ben írta).

A Vassza Zseleznova az 1905-ös polgári forradalom után, az 1917-es szocialista forradalom előtt játszódik. Zavaros idők. Vassza Zseleznova hajózási vállalatot vezet. Egyedül. Kemény jellemű, okos, a pénzzel is tud bánni. Tehetséges ember. De kicsúszik alóla a világ. A család férfitagjai alkalmatlanok. A gyerekei életképtelenek. Forradalmár menye - életidegen. Az unokája öt éves. Hogy mi lesz belőle, mit tud kezdeni a szülei vagy az ő örökségével – már nem tudja meg.

 

„Vassza:  És én azt mondom neked: az emberek rosszabbak a vadállatnál. Rosz-szab-bak. Én aztán tudom! Olyan emberek vannak - felzúdul benned valami ellenük … A saját házukat rájuk dönteni, felégetni mindet, csupaszra fosztani, éhen dögleszteni, fagyasztással irtani a svábbogarakat … Igen.”

 

 

 

Bertolt Brecht költő, darabíró, színházi ember.
Született 1898. február 10-én Augsburgban.
Meghalt 1956. augusztus 14-én Berlinben.
1933 és 1948 között emigrációban élt.
  
“Változtasd meg a világot /Szüksége van rá.” 

Brecht eszköze a világ megváltoztatására a színház volt. Javaslatokat tett.  1929 és 1933 között  tandrámákat írt. Iskolásoknak, munkásszínjátszóknak.  Hogy megismerjék az emberek együttélésének magatartásformáit. Hogy megtanulják közvetíteni. Hogy hozzásegítsenek minket a megváltoztatásukhoz.

A kivétel és a szabályt 1930-ban kezdte el írni. 1932-ben fejezte be. Az ősbemutatója 1938-ban volt, egy palesztinai kibucban, héber nyelven.

 

 

A kereskedő Karl Langmann jó kövér üzletet akar kötni Urga városában. Az út sivatagon át visz, ezért vezetőt fogad és egy kulit, aki a csomagokat cipeli. A vezetőt elbocsátja, mert az túl emberségesen bánik a kulival. Rosszul tette, mert a kuli nem ismeri az utat. Az ember nem lakta vidéken ketten maradnak. A kereskedő fél a kulitól, mert embertelenül bánt vele. A kuli fél, hogy a kereskedő őt is elzavarja. Egy gyanúsnak vélt mozdulatra a kereskedő lelövi a kulit. Amikor kiderül, hogy a kuli csak vizet akart neki adni, azt a bíróságon mindenki érthetetlennek találja. Igazuk van. A kulinak agyon kellett volna ütni a kereskedőt.