Sinka ének - Berecz András ének-és mesemondó estje

Sinka ének című estjében Berecz András Kossuth-díjas énekes és mesemondó Sinka István pásztorköltő verseit foglalta nótába, Sárrét dalaival egybeszerkesztve, énekelve és hangszerelve.

Így beszél erről az előadó: Érdemes nagy ünnepeinket, így éppen az 1956-os forradalmat, de mindennapos kicsiségeinket is meg-megméricskélni benne. Verseiben már régóta dallamokat hallok. Sok köztük a 6-8 szótagos dalforma. Vagy két éve elkezdtem ezeket a verseket Sinka szülőföldje, Bihar dallamaiba belerakosgatni. Így kezdődött. Aztán népdalokat helyeztem elébük-mögéjük, ravaszul, hogy aki hátradőlve hallgatja, vakarózhassék: ez most népdal vagy Sinka-vers? Sinka balladái irodalmunk élvonalába tartoznak. Rám ezek hatottak legjobban. A Sár Imrék, Rozs Máték, Tatár Imrék, Boros Katik, Csahor Pálok, Zám Esztik sorsa. Olyan művek ezek, amiket egészséges közösség énekelne: ha ezek a költemények élő közösségekben teret kapnának, törvényszerűen dalolnák.

---

A mesemondónak, az énekesnek minden közönség előtt töltött perce maga a dráma. Neki mindennapos emberi próba és művészi gyakorlat a dramaturgia. Zenekarral, vagy anélkül állandóan alakuló történetekben vagy zárt tökéletességbe érett dalokban egy archaikus tudásról kell elhitetnie, hogy a darabok szépsége érvényes, formája a digitális közegben is időszerű, és e művek érzelmei ma is nélkülözhetetlenek. Nem egyszerűen a tanult szellemtörténet, ellesett népművészet, hanem a megélt, megérzett, vállalt, tudatosan épített magatartás formálja Berecz András minden megnyilvánulását. Az előadó Sinka István életművében talált rá arra az egyetemes világképre, amely a parasztinál is érintetlenebb pásztorélet kultúrájából épült és táplálkozott s a vitathatatlan tehetség erejével lépett át a névtelenségből a magyar irodalom legnagyobbjai közé - írta róla Antall István.