Péter és a farkas / A katona története koncertszínház

Prokofjev: Péter és a farkas

Közreműködik: Kulka János

Az alaptörténet egy kisfiúról szól, aki barátaival - egy kismadár, egy macska és egy kacsa - hihetetlen kalandokba keveredve járnak túl a gonosz farkas eszén.

Szergej Prokofjev ezt a történetet dolgozta fel a Péter és a farkas című művében zenekarra, melynek hangjait megszakítja a történetet ismertető mesélő. A bátor legény, Péter megszemélyesítői a vonós hangszercsalád tagjai: hegedűk, brácsák, csellók, nagybőgők, míg a csiripelő, vidáman repkedő madár hangját a fuvola utánozza, a kacsát pedig az oboa.

Erdőbeli sétájuk közben egyszerre csak feltűnik a farkas, aki elől a macskának sikerül egy közeli fára felszaladnia, a madár is könnyedén megtalálja a menekülés útját, a kacsát azonban bekapja a farkas. Kisvártatva a vadászok is előkerülnek, de ők korántsem oly bátrak, mint főhősünk, Péter. Hallhatjátok, hogyan lövöldöznek (üstdobok), de mégsem ők fogják ártalmatlanná tenni a farkast.

Kitalálhatjátok: Péter és a madárka lesznek azok, akik ügyes cselt alkalmazva elérik, hogy kis barátjuk a mese végén mégis kiszabadulhasson a farkas gyomrából.

A kaland tehát sikeresen zárul. Péter büszkén indul haza, hogy elmesélje nagypapájának: milyen ügyesek voltak ők, és barátai, mert csellel végül ártalmatlanná tették a farkast. A hazafelé tartó büszke menet már a teljes szimfonikus zenekar (vonósok, fúvósok, ütősök) előadásában szólal meg.

Sztravinszkij: A katona története

Közreműködik: Bodrogi Gyula, Stohl András

„Olvasásra, színjátékra és táncra" – írta Igor Sztravinszkij (1882-1971) A katona története (1918) című darabjának partitúrájára. Az első világháború rémséges kora szülte ezt a kis rémmesét a lelkét eltékozló Katonáról, aki szerződést köt az ördöggel, megpróbál túljárni az eszén, de rajtaveszt, és végül az ördög diadalmaskodik. Sztravinszkij az orosz népi motívumokból merít művében, amely így a Faust-legenda sajátos, népmesei változata.