Déryné ifjasszony
a Déryné Program előadása
„De mi a célja az örökös kóborlásnak? (…) Talán semmi. Olykor mégis azt hiszem, van valami titokzatos célja. Olykor úgy gondolom, mi egy láthatatlan kincset viszünk magunkkal, amelynek bizonyos időre el kell érkeznie valahova. Most mi visszük, – ha kidőlünk, vállára veszi más, – de egyszer csak elérkezik oda, ahol szükség van rá.”
A magyar nyelvű színjátszás kivívóiként tiszteljük a vándorszínészeket, ezeket az eltökélt alakokat, köztük az olyan nagy formátumú személyiségekkel, mint Déryné is volt. Az előadás főhajtás a magyar színjátszás hőskora előtt, ahol romantikus szerelmek, nagy fellángolások, szenvedélyes viszonyok szövevényében hol küszködnek, hol csatát nyernek hivatásuk, a magyar nyelvű színjátszás ügyéért folytatott küzdelemben. A színpadon megelevenedő milliőt átszövi a színház erejébe vetett hit, ezért a láthatatlan bizonyosságért zajló folytonos törekvés, melyben ki-ki a maga tehetségével, leleményességével vagy éppen fondorlatával próbál érvényesülni. Herczeg Ferenc kalandokkal, tréfákkal, felfokozott érzelmekkel kikövezett színművét a színészek hangszeres játéka teszi még virtuózabbá.
Déryné program
A vándorszínészet hőskoráról szól a Déryné Program első saját előadása
A Déryné Széppataki Rózáról (1793–1872), vagyis a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznőjéről elnevezett program életre hívásával az a kulturális kormányzat célja, hogy a minőségi kultúra ne csak a szűk elit kiváltsága legyen, hanem minden állampolgár hozzáférjen a minőségi előadásokhoz. Ezért választották a program mottójának a „Színház mindenkinek” jelmondatot.
A Déryné Program négy alprogramjával széles körben szólítja meg a magyar színházi élet résztvevőit – az alkotókat, a társulatokat, és az előadásokból válogató befogadó intézményeket.
Az alprogramok közül az egyik a 15 fős saját társulattal létrehozott előadások megvalósítása. A Déryné Társulat produkciója, a Déryné ifjasszony a szeptember 18-i hajdúböszörményi premier után látható a Nemzeti Színházban is.
– A Déryné Program az egyik legjobb ügy, amely a Nemzeti Színház szervezésében valósul meg – mondja a másfél évtizedes előkészítés után idén tavasszal elindult kezdeményezésről Vidnyánszky Attila, a Nemzeti igazgatója, és a bemutató rendezője. – Herczeg Ferenc műve abba a hőskorba röpít vissza minket, amely a magyar nyelvű színjátszás születésének reményekkel és sikerekkel, nélkülözéssel és küzdelmekkel teli világa. A magyar színházi élet a 19. század elején a vidéki Magyarországon szökkent szárba – valóságosan és szimbolikusan ide térünk most vissza ezzel az előadással és a programmal.
Repertoárunkból ajánljuk
