Csehov után szabadon.Három nővér MITEM 18

„Egyesítheti-e magában egy előadás a tradíciót és az újítást? Ez a több mint száz évvel ezelőtt írt színmű lényegében még mindig feltáratlan és továbbra is „új dráma”-ként hat. Rólunk szól – azokról az emberekről, akik elveszítették a szeretet képességét. Talán magunk sem értjük, hogy mit is veszítettünk el valójában, hiszen folyamatosan a szeretetről beszélünk, de valahogy mégsem igazán tudunk szeretni.” (Interjú Viktor Rizsakovval – Afisha Daily)

Ez az előadás is azt példázza, mikor a kortárs színház a múltból merít, abban keresi támaszát. A Mejerhold Központ művészeti vezetőjének, Viktor Rizsakovnak két évvel ezelőtt végzett színészosztálya, amely jelenleg „Júliusegyüttes” néven működik, már a Moszkvai Művész Színház (MHAT) akadémiáján zajló tanulmányai alatt elkezdett foglalkozni a Három nővérrel. E művészi útkeresés eredménye lett ez az előadás, amely az egyik legismertebb orosz klasszikust a legkísérletezőbb moszkvai színház színpadán szólaltatja meg. Az előadás legfontosabb célja, hogy felújítsa a Moszkvai Művész Színház stúdió-jellegű működésének tradícióit és folytatója legyen az erre jellemző színészi-rendezői munkának. A Három nővért 1901-ben mutatták be először a MHAT színpadán, majd Nyemirovics-Dancsenko újította fel 1940-ben. Viktor Rizsakov projektje – utalás Nyemirovics-Dancsenko előadására, de már a 21. század kontextusában. És az előadást ugyanannak a színházi iskolának – a MHAT színházi akadémiájának - növendékei játsszák, akik 2016-ban végeztek, és a MHAT 9. stúdiójának tekintik magukat. (Az első stúdiót Sztanyiszlavszkij alapította, a harmadikat – Vahtangov, a „Hetedik stúdiót” Kirill Szerebrennyikov, a 8. stúdiót Dmitrij Brusznyikin)