Sirály MITEM

A neves rendező, Thomas Ostermeier a szerelemről és a színházról folytat párbeszédet Csehovval a XX. századon túlról, feltárva e színdarab azon rétegeit, amelyek itt és most megszólítanak bennünket.

A Sirályban Anton Pavlovics egy csoport férfi és nő tétova bálját vezényli, akik a szerelmen és a művészeten, sötétedő koruk utolsó fénycsóváin át próbálnak maguk számára életet kreálni. A fiatal színésznő, Nina így kiált fel az utolsó felvonásban: „Hinni kell!Ha hiszek, már nem szenvedek annyira…” Hinni a színházban, hinni a szerelemben, mint utolsó menedékben.

Csehov nem kritizál és nem tesz megjegyzéseket. Egy jóindulatú orvos aprólékosságával írj le egy kifejlődő társadalmi és individuális betegség tüneteit, egy akarat nélküli létezését, amelynek a másik tekintetére van szüksége ahhoz, hogy önmaga számára érzékelhetővé váljon.

A Vidy-Lausanne Színházban másodszor dolgozik ugyanazokkal a francia színészekkel Ostermeier. Előző, Ibsen Kísértetek rendezése hatalmas siker volt, amelyért Valérie Dréville, aki az itt látható Sirályban Arkagyinát alakítja, Molière-díjat kapott 2014-ben