A nagy verekedés - Berecz András ének- és mesemondó estje

A NAGY VEREKEDÉS amelyben az elsőkaszás Zetelaki létre jő a magos levegőégben,
azon alul tengernek árkában az ő igazemberségét ruhátlan csillogtatja, azon felül egy rúgással
pontra tevődik a hangyászmedve, okos beszéddel a pokolbeli kígyó, valamint megcsinálódik a
helikopter, minden esetre. Mesék, háryádák az I. világháborúból, orosz hadifogságból, és a
kollektivizálási megbojdulás idejéből, mikor minden fűszálon a tolvajok hármasával csengtek-
lengtek, de úgy, hogy az Úristen se látta tőlük a világot, miközben egy csomafalvi csendesen a
kapusast úgy béoltotta, hogy az aranyló nyakas körtét termett. 

Berecz András önmagáról:
1957-ben Budapesten születtem. Az első dalokat édesanyámtól tanultam, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tudott. Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Somogyban, Nagykunságban, Nyírségben... dalokat, meséket, tréfákat gyűjtögetek. Életem különféle vargabetűi, hajtűkanyarszerű fordulatai után, melyek során rakodó segédmunkás, erdőművelő, útkarbantartó is voltam, hajszolt embertársaim örömét keresgélő énekes, mesemondó lettem. Óvodásoktól nyugdíjasokig, nevelőintézettől parókiáig mindenféle rendű és rangú ember "használ"- hazám az elszakadt részekkel, és a diaspóra is. Kedves dalaim és meséim a honát kereső és a nagyon szerelmes ember hallomásai, látomásai. Felnőttekhez szólnak inkább. Sok lemezt, kazettát, CD-t, rádió- és televízió felvételeket készítettem itthon, Európában, USA-ban és Kanadában is. Tanítottam magyar népzenét Kalotaszentkirályon, Jobbágytelkén, Sopronban, a torontoi York egyetemen, kanadai, amerikai táborokban. Mesét mondtam tolmácsok segítségével kanadai, észt, francia, holland közönségnek is. Utóbb műfordítással is foglalkozom.