A csalogányok tangója MITEM 14
Egy öregasszony egy nyitott láda fölé hajolva keres valamit. Zene hallatszik, és egy öregember tűnik elő egy másik ládából. A férfi a nőt nézi és szeretettel mosolyog rá. Régi ünneplő ruhát visel, amit megviselt az idő. Közelebb lép hozzá. Átkarolja. A nő a vállára támasztja a fejét. Táncolnak. A férfi megsimogatja. Megcsókolják egymást. A nő a karjánál fogva tartja a férfit, hogy az ne veszítse el az egyensúlyát. A férfi boldog. A nő is boldog, kifújja az orrát, megvakarja a combját. A férfi elővesz egy zsebórát a kabátjából: öt... négy... három... kettő... egy... és amikor éjfélt üt az óra, a férfi elpukkant egy kis petárdát. Megcsókolják egymást. A férfi elővesz a zsebéből egy marék konfettit. Ünnepélyesen feldobja a levegőbe. A férfi a nőre néz. Boldog új évet, szerelmem! A nő kivesz egy menyasszonyi fátylat a ládából, majd elforgatja egy kis zenedoboz hajtókarját. A férfi és a nő most fiatalabbak, felteszik a szemüvegüket, és újra táncolni kezdenek. A férfi és a nő régi dalok hangjaira, szerelmi történetüket visszafelé táncolva ünnepli az újév beköszöntét.
A csalogányok tangója két szerelmes életének tánca. A Szemüveg-trilógia egyik részének, a Ballarini epizódnak az elmélyítése. Ez alkalommal A csalogányok tangója önálló előadássá válik, amely az emlékek mozaikját kirakva teszi elviselhetőbbé egy élete utolsó szakaszába érkezett nő magányát.
Foto credit: Carmine Maringola