„ A szabadságunkért, függetlenségünkért kell küzdenünk amióta itt vagyunk Európában, így ilyen értelemben összefüggés van az aradi tizenhárom vértanú és Katona József műve között.”– folytatta a Nemzeti Színház vezérigazgatója a Nemzeti Bánk bán előadása előtt, amelyet most az aradi tizenhármakra emlékezve mutattak be az Aradi Magyar Napok programsorozat díszelőadásaként.
Aradon másfél évszázada, 1874 októberében is Katona József művét, a Bánk bánt tűzték műsorra az akkori Városi Színházban, a Nemzeti Színház pedig 176 éve, 1848 januárjában mutatta be a Bánk bánt Aradon.
Az október 5-i ünnepi előadás előtt a Nemzeti Színház társulata megkoszorúzta az aradi tizenhárom vértanú emlékhelyét.
„Egy nagyon különleges térben játszottunk, egy csodálatos épületben - fogalmazott Berettyán Sándor, aki a címszerepet alakítja az előadásban. „Sokkal kisebb volt a színpad, és a nézők is nagyon közel voltak hozzánk, ezért méginkább sűrűbb, sokkal közvetlenebb előadást láthattak. Tőlünk is más játékstílust kívánt meg ez az alaphelyzet. Én végtelenül boldog voltam, hogy a külhoni magyarok szeretettel vártak, hogy ilyen nagy sikerben volt részünk. Külön öröm volt számomra, hogy az Aradi Magyar Napok keretében léphettünk fel és éppen az október 6-i hétvégén. Régi vágyam volt ellátogatni a vértanúk emlékhelyéhez, ahol virágokkal emlékeztünk a hősökre! Azt hiszem ez az együttállás hatott is ránk az előadás alatt.”
Vidnyánszky Attila szerint a Bánk bán shakespeare-i sodrású mű, amely életünk legalapvetőbb, máig érvényes kérdéseit veti fel. A vezérigazgató értelmezésében Bánk bán eleven figuránkon keresztül teszi átélhetővé a nagy történelem eseményei között útját kereső, esendő ember sorsát. A Nemzeti Színház vezérigazgatója 2002 óta harmadszor rendezte meg az előadást a Nemzetiben, készített belőle tantermi előadást is, és négy verzióban állította színpadra Erkel Ferenc operáját.
(2024. október 7.)
