’56 a Nemzetiben
október 26.
A kijárási tilalom miatt elmarad a Nemzeti Színházban Háy Gyula Varró Gáspár igazsága című művének premierje.
október 29.
„Most nem egy színész, hanem egy magyar anya áll a mikrofon előtt”– így kezdte beszédét Mészáros Ági a Nemzeti Színház Kossuth-díjas művésze a Magyar Rádióban. Kijelentette, hogy ő csak akkor fog tovább dolgozni, ha a szovjet csapatok elhagyják Magyarországot.
október 30.
A Nemzeti Színházban délelőtt 11 órakor tartottak társulati ülést. Az értekezleten a színház vezetőségét, köztük Major Tamás igazgatót és Pongrácz Gabriella párttitkárt eltávolították, s az irányítást a forradalmi bizottság vette át. A bizottságba a művészek közül Szörényi Évát, Bessenyei Ferencet, Sinkovits Imrét, Somogyvári Pált és Raksányi Gellértet delegálta a társulat. A gyűlésen felszólalt Illyés Gyula is (akinek több darabját, Lélekbúvár, Ozorai példa, Dózsa, Fáklyaláng játszotta a Nemzeti).
Ugyanezen a gyűlésen a Madách Színház, az Operaház és a Magyar Néphadsereg Színháza (a Vígszínház akkori neve) küldöttei jelenlétében megalakult a Színművészek Ideiglenes Nemzeti Bizottsága. Ez a testület úgy határozott, hogy a színészek addig nem folytatják munkájukat, míg szovjet csapat van Magyarországon.
Délután a Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetségben (a Fészek Klubban) a magyar színházművészek képviseletében a budapesti színházak küldöttei gyűltek össze. Elfogadták a szövetség vezetőségének lemondását, s megválasztották a Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség Forradalmi Bizottságát. A testületnek Palló Imre, Gera István, Lukács Miklós, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Pécsi Sándor, Darvas Iván, Szabó Sándor, Szakáts Miklós, Szőcs István, Somogyvári Rudolf és Kovács Károly lett a tagja.
Este a Magyar Rádió Bessenyei Ferenc tolmácsolásában felvételről sugározta a Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség Forradalmi Bizottságának felhívását.
november 2.
A Magyar Színészek Forradalmi Bizottságának kiáltványát Szakács Miklós és Molnár Tibor olvasta fel a Magyar Rádióban. A bizottság arra szólította fel szerte az országban a színművészeket, hogy tegyenek eleget hazafias kötelességüknek, s vegyenek részt a Magyar Rádió és a helyi stúdiók munkájában. Hangsúlyozták, hogy nincs belharc, a nemzet egységes.
november 5.
Délelőttre a Nemzeti Színház forradalmi bizottsága társulati gyűlést hívott össze, az ülés megtartását a szovjet invázió azonban meghiúsította.
Színészsztrájk
Az 1956 októberének második felére eső műsort október 12-én állította össze a Nemzeti Színház igazgatósága. A dokumentum tökéletesen bemutatja, hogy október 23. után a Nemzetiben és annak kamaraszínházában, a Katona József Színházban sem tartottak előadást, a történelem felülírta a tervezett műsort. Elmaradt Háy Gyula Varró Gáspár igazsága című darabjának a premierje.
A műsorban az előadások áthúzásának magyarázata: sztrájk.
„A budapesti színházak bizottságai úgy döntöttek, hogy nem folytatják munkájukat, míg szovjet csapat van Magyarországon. Küzdenek mindennemű restauráció ellen. Nem dolgoznak, amíg megnyugtató módon fel nem oszlatják az ÁVH-t és felelősségre nem vonják a bűnösöket, s nem biztosul a Szovjetunióval való teljes egyenlőségen alapuló független viszony” – tudósított az Igazság című lap október 30-án.
Előadás legközelebb december 23-án volt a Nemzeti Színház kamaraszínházában, a Katonában.
Mészáros Ági
(Budapest, 1914 – Budapest, 1989)
Nem volt színházi végzettsége. Ennek ellenére 1936-ban a szegedi színház szerződteti, majd a Nemzeti Színházat megújító Németh Antal hívja a társulatába Budapestre 1939-ben. A tacskó című komédia címszerepe 1943-ban meghozza számára népszerűséget. 1947-től játszik ismét a Nemzetiben: nagy sikert arat többek között a Gellért Endre rendezte Úri muriban Rozikaként, és filmszerepek is megtalálják: Talpalatnyi föld, Mágnás Miska. 1950-ben és 54-ben Kossuth-díjat kap, a közönség kedvence. 1956-ben rádiónyilatkozatban kijelenti: nem lép színpadra, míg az oroszok nem hagyják el Magyarországot. A régi-új igazgató, Major Tamás ezért mellőzi. A 60-as években adódik lehetőség a visszatérésre (A salemi boszorkányok, Hosszú út az éjszakába, rendező Marton Endre) és kisebb szerepekben feltűnik filmen is. Az 1966-os Az első esztendő című filmben együtt játszik lányával, Voith Ágival. Az utolsó színházi sikerét A nép ellensége című Ibsen-darabban aratja 1974-ben (rendező Szinetár Miklós). 1983-as nyugdíjazásig a Nemzeti Színház tagja volt. Hosszú betegség után éri a halál.
(2016. november 3.)
