Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
2024. október 13. - Kálmán, Ede Napja

Hír

Dráma és liturgia konferencia

2016. Május 7-én 14 órától a Bajor Gizi Szalonban

Liturgia és dráma édestestvérek, színház és templom közeli rokonok - írja Dr. Hafenscher Károly lelkész, teológus a konferenciát bevezető gondolatként. A liturgia – fenomenológiailag tulajdonképpen színház: valaminek a megmutatása, bemutatása, megjelenítése zajlik, a szereplők nyilvánosan szólnak és cselekszenek, ebben a közönség vagy aktívan részt vesz, vagy egyszerűen figyel, megtekint. A tartalom a problémafelvetéstől a megoldásig húzódik. Bemutatva a feszültségeket és annak feloldását, a kezdetet, a folyamatot és a megérkezést. Liturgia és dráma a kultúr- és szellemtörténet útján különválni látszanak, de a kettő összetartozását a párhuzamos fejlődés is alátámasztja. Talán a mostani kezdeményezés egyik későbbi küldetése lehet megírni a liturgia és dráma világának, művelésének, gyakorlatának párhuzamos történetét. A liturgia és dráma kapcsolatának szentelt nap délután kettőkor konferenciával kezdődik, este pedig a  Boldog Özséb Színtársulat Szűz Mária mennybevételéről szóló misztériumjátékával ér véget.

Mindkét eseményre szeretettel hívjuk az érdeklődőket!

A programokon való részvétel ingyenes, ám regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a szervezés@nemzetiszinhaz.hu címen lehet.

 

14:00 – 14:15 ;

KÖSZÖNTŐ: Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház vezérigazgatója

 

I. rész ELŐADÁSOK

LEVEZETŐ ELNÖK: Dr. Dobszay Ágnes
egyházzene-történész LFZE Egyházzene Tanszék, DLA, tanszékvezető, egyetemi docens

 

14:15 – 14:35
Balogh Péter Piusz O. Præm.
gödöllői kormányzó perjel, a Magyar Egyházzenei Társaság Elnöke;
Liturgia és játék

14:40 – 15:00
Dr. Földváry Miklós István
ELTE BTK Latin Tanszék liturgiatörténész;
A liturgiaalkotás drámai fordulata a IX-X. században

15:05 – 15:25
Dr. Medgyesy S. Norbert
habil. egyetemi docens (PPKE BTK Újkori Történeti Tanszék, Piliscsaba), az MTA BTK Régi Magyar Dráma Kutatócsoport tagja;
A hazai misztériumjáték-előadások 15–17. századi gyökerei, műfajközi összefüggései

15:30 – 15:50
Dr. Zalatnay István
református lelkész, filozófus (KRE Bölcsészettudományi Kar);
Liturgia és dráma – nagyszombati találkozás

15:55 – 16:15
Dr. Hafenscher Károly
LFZE Egyházzene Tanszék - protestáns liturgika, a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, evangélikus lelkész;
Minden istentisztelet dráma, de minden dráma istentisztelet-é? Az evangélikus liturgika viszonya a színházhoz

 

16:15 – 16:45 SZÜNET

 

 

II. rész KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS

LEVEZETŐ ELNÖK: Dr. Sepsi Enikő
a KRE Bölcsésztudományi Kar dékánja, intézetvezető, egyetemi docens

 

16:45 – 17:00
Prontvai Vera - a Mária Rádió főszerkesztője
Liturgikus elemek a Mesés férfiak szárnyakkal című színielőadásban

17:00 – 18:30
KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS
Árkosi Árpád rendező; Verebes Ernő dramaturg, zeneszerző; Szász Zsolt dramaturg, a Szcenárium szerkesztője; Rideg Zsófia dramaturg, műfordító; Kozma András dramaturg, műfordító; Prontvai Vera a Mária Rádió főszerkesztője

 

18:30 – 19:00 SZÜNET

 

19:00 – 20:00

ESTI VENDÉGELŐADÁS
a Gobbi Hilda Színpadon

Misztériumjáték Szűz Mária mennybevételéről (Csíksomlyó, 18. század)

PPKE BTK Boldog Özséb Színtársulat (Piliscsaba)
Rendező: Barta Árpád
Bevezető: Medgyesy S. Norbert, a színtársulat alapító-vezetője

 

***

A konferencián és az esti előadáson való részvétel ingyenes, regisztrációhoz kötött.
Regisztráció: szervezes@nemzetiszinhaz.hu

Szakmai koordinátor:
Vad Réka +36 476 6800 (mellék: 670)

 

***

 

 

Dr. Földváry Miklós István ELTE BTK Latin Tanszék liturgiatörténész
Előadás: A liturgiaalkotás drámai fordulata a IX-X. században
Rezümé:
Az előadás két, érintkező témát jár körül. Közülük az első elméleti: mit és mennyiben nevezhetünk a liturgiában drámainak? Szükséges, hogy e kérdést nem a megszokott, általánosító közelítésben válaszoljuk meg (a liturgia egésze dráma), hanem azt a leszűkítő hozzáállást érvényesítsük, amely a liturgikus érzékelésben és gondolkodásban gyökerezik: drámai az, ami a liturgiában nem célra irányul, azaz egyfelől nem tanító (instruktív), másfelől nem megszentelő (szakramentális), hanem utánzó-ábrázoló (mimetikus) rítus. A második téma történeti jellegű, egyszersmind esettanulmány az elsőhöz. Mikor, miért és hogyan erősödött föl a nyugati keresztény liturgiában, amely eredetileg hangsúlyozottan az instruktív-szakramentális vonulatot részesítette előnyben, a mimézisre való igény? A válasz a latin liturgiatörténet korai forrásanyagát és annak értelmezését is új megvilágításba helyezi.
 
 
 

(2016. április 29.)