Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
2024. június 15. - Jolán, Vid Napja

Háttér

Éjjeli menedékhely

Próba közben


Se jelmezek, se díszletek, se zenei aláfestés – csupán néhány jelzésértékű szék, nagyméretű bábok a kezekben és a színészek. Még minden a szövegről és a keresésről szól. Meg-megakadó kismonológok és párbeszédek, a színpadi mozgások begyakorlása, a gesztusok és mondatok ízlelgetése. A próbán a legaktívabb a Szatyint megformáló Trill Zsolt és a Színészt alakító Kristán Attila. Utóbbi időnként nyughatatlan, néha pajkos játékba kezd, Trill pedig sokszor beáll az orosz rendező, Viktor Rizsakov alkalmi szinkrontolmácsának. Ezzel persze nincs egyedül: a társulat „beregszászi” tagjai és az orosz édesanyától származó Tompos Kátya rendre besegítenek (az anyai ágon szintén orosz) Kozma András dramaturgnak. Ő fordította újra Gorkij darabját. Kozma tehát azt is figyeli, hogyan működik a saját fordítása egy-egy színpadi szituációban. Ő közvetíti, fordítja a figurákat előjátszó rendező gondolatait, és persze figyeli a színészeket is. Közülük egyről, ha akarnánk, se tudnánk levenni a tekintetünket: Törőcsik Mariról.


Ha valaki az idős asszonyt keresi benne, nem fogja megtalálni. Törékeny alkata ellenére energikus, hibátlanul tudja a szöveget, nem zavarják meg a gyakori változtatások. Nem oszt kéretlen tanácsokat a fiatalabb kollégáknak. Ül a megdöntött színpad szélén, és a többiek önkéntelenül is neki játszanak. Időnként megáll, belekezd egy-egy történetbe régi próbákról, nagy rendezőkről, de mindig csak a történet végére derül ki, miért is vágott bele. Sosem öncélú nosztalgiázás vezeti. Mesélés közben is dolgozik. Az egyik történet voltaképpen tapintatos segítségnyújtás az egyik éppen próbáló kollégának a szerepértelmezéshez, a következő anekdota a rendezőnek szóló költői kérdés, majd egy újabb rövid kitérő következik, amiről kiderül, hogy mesterien időzített pihenő a társulat számára. Ha pedig valamelyik fiatal kollégának a figyelme lankadni kezd, kedvesen felcsattan: „A színpadon nem lehet fáradt az ember. Kimerülhet a végtelenségig, vagy összeomolhat a fáradtságtól, de nem játszhat elcsigázva. Ilyen nincs!”


Törőcsik Mari a példa rá, hogy tényleg nincs olyan, hogy fáradt színész. S hogy ő maga hogyan képes erre 79 évesen? Rejtély – már csak ezért is telitalálat a titokzatos Luka szerepére.

 


Lukácsy György

(2014. október 31.)