-
90 éve ezen a napon született Garas Dezső, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. „Soha nem akartam színész lenni. Gyerekkoromban, ha megkérdezték, mi szeretnék lenni, azt válaszoltam, semmi." - mondta a Nemzeti Magazinban készült összeállításban. Mi ezzel idézzük meg a felejthetetlen és utánozhatatlan művészt.
-
Ígéretünkhöz híven Zalaegerszegre utaztunk, színháztörténeti vetélkedőnk legutóbbi győztesének iskolájába. Bánk bán szakértőkhöz, hiszen a verseny kiemelt témája nemzeti drámánk volt, és ebből a kölcseysek voltak a legjobbak.
-
2026. február 14-én (szombat) 10:00 órától 2026. február 19-én (csütörtök) 10:00 óráig kizárólag a MITEM-bérlettel rendelkező nézőink élhetnek elővásárlási lehetőségükkel.
Ez az időszak különleges alkalom arra, hogy hűséges bérleteseink biztosítsák helyeiket a fesztivál legkeresettebb előadásaira.
-
A 10. MITEM programjának részeként a következő napokban az emblematikus előadások mellett filmvetítéseken és beszélgetéseken is megismerhetik az érdeklődők ezt a három évtizedes, kalandos történelmet, és a beregszásziak mai helyzetét.
-
Közös évadkezdésre készül a Nemzeti Színház és a Nemzeti Táncszínház, szeptembertől különleges táncszínházi produkciókkal is gazdagodhat a Nemzeti Színházba járó közönség. A Nemzeti Táncszínház szervezésében kortárs és folklór előadások színesítik a teátrum repertoárját.
-
Fő színházi ambícióm a hagyomány alakítása, ami értelmezésemben válogatás az eszmék és értékek történelmi készletéből, és azok élő aktualitásának ellenőrzése. Ez a múlttal folytatott dialógus feltételezi a bekövetkező változások iránti nyitottságot. A „hagyomány szerinti” gondolkodás ismétlést és újítást is jelent. Ezek együttesen teszik lehetővé, hogy a jövőbe tekintsünk. Ahogy Aleksander Fredro, a legnagyobb lengyel komédiaszerző írta: „Serénykedjünk, ahogy csak akarunk, tévelyegjünk, játsszunk ezen a világon, a végén mégis egy olyan utat találunk magunk előtt, amelyen az elődeink is jártak, és amelyre az utódaink is rálépnek”.
-
Olyan felmenőkkel rendelkezik, mint Kacsóh Pongrác és Eisemann Mihály. Dédnagymamája a Nemzeti művésze volt, róla írta a szakdolgozatát. Sokáig nem volt egyértelmű, hogy színész lesz. Mátyássy Bence azóta már a rendezést is kipróbálta, játszik prózai és zenés darabban is. Terveiről keveset árul el, de nem babonából. Majd, ha megvalósulnak, beszélhetünk róluk – mondja.
-
Azok közé tartozom, akik szerint ez a járvány egy jel is. Figyelmeztetés az egész emberiség számára. És egy lehetőség is, hogy újragondoljuk a világ menetét. Kell, hogy legyen bennünk hit, hogy felépíthetünk egy olyan világot, ahol az egymás iránti valóságos szolidaritás áll mindenek középpontjában - mondja egyebek között Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház vezetője.
-
S hogy mit tartalmazott a négy nyelvre lefordított szöveg? Nem volt túlságosan hosszú: „Nagymagyarország [sic!] színészete közel 150 esztendős. E térkép feltünteti egykori színházainkat, melyeket igaztalanul elvettek tőlünk; és azokat, amelyeket részünkre meghagytak. E megcsonkítás miatt kb. 1200 színész maradt kenyér nélkül. Tönkretette 54 éves nyugdíjintézetünket és ma 580 nyugdíjas színész, özvegy és árva küzd az éhhalállal. Ezek száma nap-nap mellett nő.”
-
Vesztes háború, forradalmak, idegen megszállás, a történelmi Magyarország vége és a trianoni békediktátum – sokkoló események sora. Aligha tudjuk ma már elképzelni, milyen zavaros és áttekinthetetlen volt az 1918 és 1920 közötti felbomlás és összeomlás kora. Olyan időszak ez, amelyről sokáig hallgatni kellett, és amelyről a tudásunk ma is bizonytalan. Ablonczy Balázs történészt hívtuk segítségül, hogy felidézze, mi zajlott száz éve a történelem színpadán - és ehhez kapcsolódik a Trianon és a színház című sorozatunk 2. része, amelyben Gajdó Tamás színháztörténész segítségével tekinthetünk be a korabeli színházi élet kulisszái mögé.
-
A kolozsvári Nemzeti Színház volt az erdélyi színjátszás központja, amelynek felívelése a 20. század első évtizedeiben elválaszthatatlanul összefonódott Janovics Jenő személyével. Sikeres üzletember és a magyar színházművészet és kultúra elkötelezett harcosa volt. Tragikus életén és az általa vezetett teátrummal kapcsolatos drámai erejű írásain keresztül átélhető, hogy mit is jelentett Trianon a kor embere számára.
-
A Woyzeck című előadásban Fehér Tibor játssza a tamburmajort, akiért így lelkesedik Marie: „A mellkasa, mint egy bikáé és a szakálla, akár az oroszlánnak”. De a színész nem növeszt szakállt a szerephez. Akkor sincs nagy orra, ha éppen Cyranóként lép színpadra. Azt mondja, a színész képes láttatni a láthatatlant is. Nem egy szőrszál miatt lesz féltékeny Woyzeck, és Cyrano komplexusait sem feltétlenül egy nagyorrú színész tudja hitelesen megmutatni, hanem aki felismeri és vállalja saját személyiségének elfojtott vágyait. A Részegek előadásához sem kellett részegnek lennie ahhoz, hogy közvetíthesse a darab „fő meszidzsét”: „Ne fossatok!” Kicsit bővebben: merjetek élni, merjetek szeretni!
