-
Kíváncsiságot és gondolatokat szeretne ébreszteni a fejekben Brecht legszemélyesebb darabjával, a Galilei életével. A márciusi bemutató előtt, a próbafolyamat kezdetén beszélgettünk a szerző tán legavatottabb hazai színpadi tolmácsolójával, aki a Brand című Ibsen-dráma sikere után másodszor dolgozik a Nemzeti Színház társulatával.
-
Bakos-Kiss Gábor végzettsége szerint zenés színész, de elsősorban színésznek mondja magát, aki nemcsak prózai darabokban játszik, de szívesen énekel sanzont, musicalt, operettet, operát is. A Nemzeti Színházban az egyik este a Szeszélyes nyár című csehszlovák vízirevüben Karel Gottként énekel, az Isten ostora című előadásban Hilárion, a manicheus, a János vitézben huszárkapitány… Szereti ezt a műfaji sokszínűséget. Azt mondja, olyan ez, mint egy kaleidoszkóp.
-
Olyan felmenőkkel rendelkezik, mint Kacsóh Pongrác és Eisemann Mihály. Dédnagymamája a Nemzeti művésze volt, róla írta a szakdolgozatát. Sokáig nem volt egyértelmű, hogy színész lesz. Mátyássy Bence azóta már a rendezést is kipróbálta, játszik prózai és zenés darabban is. Terveiről keveset árul el, de nem babonából. Majd, ha megvalósulnak, beszélhetünk róluk – mondja.
-
Ígéretünkhöz híven Zalaegerszegre utaztunk, színháztörténeti vetélkedőnk legutóbbi győztesének iskolájába. Bánk bán szakértőkhöz, hiszen a verseny kiemelt témája nemzeti drámánk volt, és ebből a kölcseysek voltak a legjobbak.
-
A szabadtéri előadás próbáját is figyelemmel kísérhették a járókelők, az előadást ezúttal is teltházzal és vastapssal jutalmazták a nézők. A Debreceni Református Nagytemplom előtt felállított három színpadon a színházunk művészei a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, és a helyi együttesek - a Debreceni Hajdú Táncegyüttes, a Debreceni Népi Együttes, és a Főnix Néptánc Együttes táncosai - Berecz András mesemondóval együtt hozták el a lelki közösségi élményt.
-
Az idei MITEM bő két hete alatt egy „színházi világválogatott” előadásai láthatók: Nekrošius, Lupa, Hermanis, újra itt lesz Barba, Purcărete, Tuminas, Rizsakov, Fokin egy-egy előadása. Olyan rendezői névsor ez, amely a világ bármelyik nagy múltú fesztiváljának a kínálatával felveszi a versenyt – mondja a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó vezetője, Vidnyánszky Attila.
-
Közös évadkezdésre készül a Nemzeti Színház és a Nemzeti Táncszínház, szeptembertől különleges táncszínházi produkciókkal is gazdagodhat a Nemzeti Színházba járó közönség. A Nemzeti Táncszínház szervezésében kortárs és folklór előadások színesítik a teátrum repertoárját.
-
A Woyzeck című előadásban Fehér Tibor játssza a tamburmajort, akiért így lelkesedik Marie: „A mellkasa, mint egy bikáé és a szakálla, akár az oroszlánnak”. De a színész nem növeszt szakállt a szerephez. Akkor sincs nagy orra, ha éppen Cyranóként lép színpadra. Azt mondja, a színész képes láttatni a láthatatlant is. Nem egy szőrszál miatt lesz féltékeny Woyzeck, és Cyrano komplexusait sem feltétlenül egy nagyorrú színész tudja hitelesen megmutatni, hanem aki felismeri és vállalja saját személyiségének elfojtott vágyait. A Részegek előadásához sem kellett részegnek lennie ahhoz, hogy közvetíthesse a darab „fő meszidzsét”: „Ne fossatok!” Kicsit bővebben: merjetek élni, merjetek szeretni!
-
Azok közé tartozom, akik szerint ez a járvány egy jel is. Figyelmeztetés az egész emberiség számára. És egy lehetőség is, hogy újragondoljuk a világ menetét. Kell, hogy legyen bennünk hit, hogy felépíthetünk egy olyan világot, ahol az egymás iránti valóságos szolidaritás áll mindenek középpontjában - mondja egyebek között Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház vezetője.
-
Fő színházi ambícióm a hagyomány alakítása, ami értelmezésemben válogatás az eszmék és értékek történelmi készletéből, és azok élő aktualitásának ellenőrzése. Ez a múlttal folytatott dialógus feltételezi a bekövetkező változások iránti nyitottságot. A „hagyomány szerinti” gondolkodás ismétlést és újítást is jelent. Ezek együttesen teszik lehetővé, hogy a jövőbe tekintsünk. Ahogy Aleksander Fredro, a legnagyobb lengyel komédiaszerző írta: „Serénykedjünk, ahogy csak akarunk, tévelyegjünk, játsszunk ezen a világon, a végén mégis egy olyan utat találunk magunk előtt, amelyen az elődeink is jártak, és amelyre az utódaink is rálépnek”.
-
A Fogyatékos Emberek Világnapján, december 3-án, országszerte számtalan programmal hívják fel a figyelmet a fogyatékkal élő emberek társadalmi integrációjának fontosságára. A Nemzeti Színház az esélyegyenlőség megteremtésének jegyében, idén immár harmadik éve ad otthont - és szakmai támogatást - a Jobb Velünk a Világ! gálaestnek.
-
Én mindig az embert próbálom a maga kis- és nagyszerűségében elemezni, a belső világát és a fejlődését megmutatni. A filmben és a színházban is. És – ahogy már említettem – iszonyatosan improvizálós vagyok. A film esetében úgy szokott lenni, hogy két hét forgatás után derül csak ki – így volt ez az Ópium rendezésekor is –, hogy merre megy a hajó. Vagy az van, hogy nagyon ragaszkodom ahhoz, amit megírtam, vagy hogy elkezd érdekelni, mi is történik valójában. Általában ez utóbbi a jellemző rám.