-
„A mi jelünk a kereszt, nem a horogkereszt” – az elhíresült mondat a 20. század egyik legnagyobb magyar politikusától származik. Gróf Esterházy János öntudatosabb országokban ikon lenne, nálunk egyelőre kevesen ismerik. A felvidéki mártír politikusunk életútját a Hazatérés című misztériumjáték idézi meg a Nemzeti Színházban.
-
Húsz évvel ezelőtt vitte színre először a Hobo Blues Band legendás, 1984-es albumát a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulatával. Vidnyánszky Attila szerint a Vadászat című előadás akkor még inkább koncert volt, mint színház. Azóta kétszer is megrendezte színpadon, de most egy teljesen új értelmezésben látható a Nemzeti Színházban. Két évtized – koncerttől a színházig.
-
-
A King Lear Show egy olyan reality, amelyben az a legmagányosabb, akit a legtöbben néznek. A királyságból egy nagyvállalat lett, az uralkodóból annak mindenható vezetője. Shakespeare Lear királyának különleges feldolgozását állítja színre Valerij Fokin orosz rendező, a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház vezetője.
-
Két történelmi drámával nyitott újra 1956 decemberében az október 23. óta nem játszó Nemzeti. Távlatok és forradalmi párhuzamok.
-
Shakespeare-i sodrású mű, amely életünk legalapvetőbb, máig érvényes kérdéseit veti fel. A Bánk bán eleven figurákon keresztül teszi átélhetővé a nagy történelem eseményei között útját kereső, esendő ember sorsát – fogalmaz Vidnyánszky Attila, aki 2002 óta háromszor rendezte meg a darabot a Nemzetiben, készített belőle tantermi előadást is, és négy verzióban állította színpadra Erkel Ferenc operáját. Kulcsmondatok és -gondolatok.
-
A szerelem és a szabadság kibékíthetetlen ellentéte régóta foglalkoztatja. A témát most az Esthajnal című cigányballadában dolgozta fel. Hogyan születtek a dalok, azokból történet és előadás? Egy különleges ősbemutató kulisszatitkairól a darab zenéjét, verseit és szövegét is jegyző Szarka Tamással beszélgettünk.
-
Nagy ünnepnek tartom a mai napot, köszöntötte a Czillei és a Hunyadiak olvasópróbájának résztvevőit Jordán Tamás. Ünnepnek, Vörösmarty, Spiró, Babarczy miatt. (A darabot Spiró György átdolgozásában rendezi Babarczy László.) Az ünnepélyességet fokozta, hogy a Buborékok stábja is eljött a próbára, figyelmével tüntetve ki a kollégákat, megadva a próba rangját és módját. A gesztus talán példa nélküli a közelmúlt hazai színházi életben.
-
Tapsrend utánA közönség egy része a tapsrend után még egy órát velünk maradt a Stúdióban. Az írói szándéktól a rendezõi koncepcióig számos kérdés került terítékre, megtudtuk, mennyire szólhat bele a színész a rendezõ munkájába...
-
Értesítjük tisztelt közönségünket, hogy a 2014. február 2-ra, vasárnap 19.00 órára meghirdetett KZ-ORATÓRIUM című előadás elmarad.
-
Bodrogi Gyula Kossuth-díjasA közönség nem is tudja, hogy milyen sokat használhat saját magának azzal, ha jó. A színészt ugyanis a jó közönség feldobja, a nagy csendek, a nagy nevetések inspirálják és ettől még jobb lesz mondja Bodrogi Gyula, aki a színházművészet minden műfajában otthonos, emberséges, sokszínű, meghatározó és jellegzetes színészetéért Kossuth-díjat vehetett át március 15-én a Parlamentben, Mádl Ferenc köztársasági elnöktől.
-
Babitsnak feltehetően igaza van, amikor azt mondja, hogy „mindig akkor tétetik fel ez a kérdés, amikor a magyarság önérzése bizonytalanná vált, vagy veszélyeztetve érezte magát”. Hogy mostanra megint bizonytalanná váltunk, az talán nem szorul bővebb kifejtésre, hiszen nap mint nap érezzük, hogy így van. De hogy miben érzi a magyarság veszélyeztetve magát, azt érdemes közelebbről megvizsgálni.
