Keresés A liberalizmus diszkrét bája kulcsszóra

Találatok a hírek között

• Két műfaj egy felvonásban - Hubay Miklós és az Ők tudják, mi a szerelem

  Hubay nemcsak a ma már klasszikusnak számító színpadi művet, hanem annak keletkezéstörténetét is megírta. Így vált közismertté, hogy Ádám Ottó rendező kérte meg 1959-ben a szerzőt, aki dramaturgként is dolgozott, hogy ajánlana neki egy könnyed, de irodalmi szempontból igényes francia egyfelvonásost. Azt is kérte, hogy legyen benne valami komolyabb szerep Tolnay Klári számára. Az író megkereste a művésznőt, és megkérdezte tőle: milyen szerepet szeretne? A válasz így hangzott: „Szeretném egyszer eljátszani a mamámat.

• 220 éve született Bajza József, a Nemzeti Színház első igazgatója

  Színházvezetői gyakorlata nem volt, de a liberális reformellenzék tagjaként a kultúrnemzeti törekvések egyik bástyájának tekintette a Nemzet Színházat, amelynek első igazgatója lett. Sokféle teendője miatt a teátrum rabszolgájának, „sclávjának” érezte magát. Megalkotta a működés mintaadó szabályzatát, művészi arculatot adott az ország elsőszámú színházának. Nyolc hónap adatott meg az alapok lerakására, amikor is – elsősorban az „operaháború” miatt – lemondott. Bajza József „arcképe” a színházalapítás évéből.

• Elmélet és gyakorlat – Fókuszban a világszínház nagymesterei

  A magyarországi 10. Színházi Olimpia három nevezetes könyvbemutatóról is emlékezetes lesz. Suzuki A testben élő kultúra, Terzopulosz Dionüszosz visszatérése valamint Eugenio Barba és Nicola Savarese új könyve A színház öt kontinense. A három kötetről és még sok izgalmas témáról olvashat a Nemzeti Színház művészeti folyóirata XI. évfolyamának összevont 1-es és 2-es számában.

• Detektívregényt a villanyosra!

• Németh Antal nevét viseli a kaposvári Színművészeti és Kulturális Központ

  A Nemzeti Színház által meghirdetett Németh Antal-emlékév nyitó eseményeként 2018. május 23-án Kaposváron ünnepi eseményre került sor. Az egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának tavaly felújított Színművészeti és Kulturális Központját Vidnyánszky Attila kezdeményezésére Németh Antalról nevezték el.

• Lukácsy György: A magyar Morus Tamás hazatérése

  „A mi jelünk a kereszt, nem a horogkereszt” – az elhíresült mondat a 20. század egyik legnagyobb magyar politikusától származik. Gróf Esterházy János öntudatosabb országokban ikon lenne, nálunk egyelőre kevesen ismerik. A felvidéki mártír politikusunk életútját a Hazatérés című misztériumjáték idézi meg a Nemzeti Színházban.

• Rendszerváltás a vadlesen - Vidnyánszky Attila rendező a Vadászatról

  Húsz évvel ezelőtt vitte színre először a Hobo Blues Band legendás, 1984-es albumát a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulatával. Vidnyánszky Attila szerint a Vadászat című előadás akkor még inkább koncert volt, mint színház. Azóta kétszer is megrendezte színpadon, de most egy teljesen új értelmezésben látható a Nemzeti Színházban. Két évtized – koncerttől a színházig.

• Szent show-műsor, Egy mai Lear – Mi ma a hatalom?

• Példázat a hatalomról - Valerij Fokin rendező

  A King Lear Show egy olyan reality, amelyben az a legmagányosabb, akit a legtöbben néznek. A királyságból egy nagyvállalat lett, az uralkodóból annak mindenható vezetője. Shakespeare Lear királyának különleges feldolgozását állítja színre Valerij Fokin orosz rendező, a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház vezetője.

• A Fáklyaláng és a Galilei

  Két történelmi drámával nyitott újra 1956 decemberében az október 23. óta nem játszó Nemzeti. Távlatok és forradalmi párhuzamok.

• Rólunk szól - Vidnyánszky Attila rendező a Bánk bánról

  Shakespeare-i sodrású mű, amely életünk legalapvetőbb, máig érvényes kérdéseit veti fel. A Bánk bán eleven figurákon keresztül teszi átélhetővé a nagy történelem eseményei között útját kereső, esendő ember sorsát – fogalmaz Vidnyánszky Attila, aki 2002 óta háromszor rendezte meg a darabot a Nemzetiben, készített belőle tantermi előadást is, és négy verzióban állította színpadra Erkel Ferenc operáját. Kulcsmondatok és -gondolatok.

• „Száll a színház, és mi repülünk vele” - Szarka Tamás – az Esthajnal alkotója

  A szerelem és a szabadság kibékíthetetlen ellentéte régóta foglalkoztatja. A témát most az Esthajnal című cigányballadában dolgozta fel. Hogyan születtek a dalok, azokból történet és előadás? Egy különleges ősbemutató kulisszatitkairól a darab zenéjét, verseit és szövegét is jegyző Szarka Tamással beszélgettünk.