-
Vallomás – ez lehetne a műfaja a Nemzeti Színház ősbemutatójának. A Boldogáglabirintus egy trilógia harmadik része, a rendező Galambos Péter és szerzőtársa, Kovács-Cohner Róbert harmadik közös drámája. A rendezővel a próbák közötti szünetben beszélgettünk.
-
Történik egy erdélyi faluban, adventi időszakban, amikor « a Fekete felhő… ráereszkedik a falura és megzavarja a nyájakat és az emberek jóravaló lelkét, »és nem marad más, csak a remény, hogy« nem veszett el bennünk a lélek !
-
Miért szól rólunk a Bánk bán? Mi köze van Molnár Ferencnek a nagy hajtépéshez? Kicsoda Grane? Mi a siker fokmérője? Mit kínál a 10. MITEM? Interjúk Udvaros Dorottyával, Blaskó Péterrel, Schnell Ádámmal és Berettyán Sándorral. És sok egyéb olvasnivalót kínál a Nemzeti Magazin friss száma.
-
A színház nem múzeum. A műveknek a lényegükkel kell a jelenhez fordulniuk. Ez a lényeg pedig a szavak erejében rejlik, ezt kell a színésznek életre kelteni, megszólaltatni – vallja Jelenits István. A piarista szerzetes és tanár, filozófus és teológus úgy látja: ha nem érdekelne bennünket – színészt, rendezőt, nézőt – a másik ember sorsa, akkor színház sem volna.
-
Három lelki alkat, három életstratégia, három sors. A gyilkosé, az áldozaté és az élettel kiegyezőé. A Nemzeti Színház fiatal művészei Bordás Roland, Barta Ágnes és Mészáros Martin a Rocco és fivéreiben játszott szerepeikről mesélnek.
-
Egressy Galambos Gábor (1808–1866) színész szakmai pályafutásának egyik legnagyobb érdeme a Színészeti Tanoda működési elveinek és az induló év tanrendjének kidolgozása, összeállítása volt. Az 1865. január 2-án megnyitott intézmény, amely a mai Színház- és Filmművészeti Egyetem jogelődje, Magyarország első színiiskolája volt, főiskolának (akadémia) 1888-ban nyilvánították. A Nemzeti Zenede mellett az egyik legrégebbi művészképző intézményünk, megalapítása megelőzte az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezdét (1871), a Zeneakadémiát (1875) és a Táncművészeti Iskolát (1949).
-
Színházunk eddigi talán legnagyobb vállalkozása volt, hogy augusztus 18-án a csíksomlyói Nyeregben játszhattuk el a Csíksomlyói passió című előadásunkat. Szerencsés csillagzat alatt dolgoztunk mindvégig, a résztvevők számára életreszóló élmény volt a fogadtatás, a közös munka, az előadás. A produkciót huszonötezer ember látta a helyszínen, a Duna World élő közvetítését pedig több, mint százezren követték végig. Művészeink és a produkció vendégei már a próbákon is kamerák kereszttüzében dolgoztak, mert a vállalkozásról a DUNA Televízió munkatársai dokumentumfilmet is készítettek. Ezt láthatjuk most november 1-jén 19 óra 30 perctől, majd újra átélhetjük az előadás élményét is 20 óra 5 perctől a képernyők előtt.
-
A tisztelet a mások becsét elismeri, s ezt ki is mutatja; hanem ha ezen elismerés egész az önátadásig emelkedik: szerelemmé lesz. A szerelmes egyetlen érzelemtől van áthatva, melyben ő magát egy más lénynek adta oda. A szinésznek e felfogást kell megtestesitnie. Hang, arcz, tekintet és az egész alak azt fejezze ki, hogy az egész lény felmagasztosult allapotban van; s ez állapotot vele együtt kell éreznünk.
-
A Nemzeti Színház három előadással vett részt a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház fennállásának 25. évfordulójára rendezett Sztalker Fesztiválon. Szűcs Nelli színművész kezdeményezésére elkészült a város főterén álló Fedák Sári szobor. A Nemzeti mellett a debreceni Csokonai és a kijevi Ukrán Nemzeti Színház is vendégszerepelt Beregszászban.
-
„Nemcsak jelképesen, átvitt értelemben, de konkrétan, közvetlenül is azt kell vallanom, hogy valójában három magyar klasszikus volt a színházi tudományokban vezetőm és mesterem: a színházi felfogás és játék terén a Bánk bán, a képzelet legköltőibb játékait néha durván reális színpadra kényszerítő és az álmok szubtilitásának szférájába emelő Csongor és Tünde, végül mindkettőt együtt képviselő, legnagyobb tanítómként a madáchi Tragédia” – írta egy évvel a halála előtt, 1967 szeptemberében Németh Antal Egy emberöltő Az ember tragédiája szolgálatában című visszaemlékezésében.
-
„Lehetnénk már őszintébbek, mégsem tudunk azok lenni” – mondja Trill Zsolt, a Tratuffe címszereplője a Nemzeti Magazin idei első számában. Szűcs Nelli a Médeiáról, Vidnyánszky Attila a Rocco és fivéreiről, a Berettyán-testvérek pályájuk alakulásáról mesélnek. Trianoni számvetés: 70 mínusz 44, megfejtés – és sok egyéb olvasnivaló – a lapban.
-
A mese-terek ismert művészét, Kő Boldizsárt kértük meg, hogy készítse el a Nemzeti karácsonyfáját, amely minden év karácsonyán dísze lehet színházunknak. Kő Boldizsár munkáit sokan ismerik, sőt használják, hiszen mese-terei valójában sikeres játszóterek.
