-
Vidnyánszky rendezésében a darab egy a Katona által megírt prológust és öt szakaszt (felvonást) megelőző elő-előképpel indul: buli van a királyi palotában. Amikor a nézők megérkeznek a Gobbi Hilda színpad stúdiószínházi játszóterére – mely a földszinti előcsarnok és a nézőtér alatti szintre került, és mintegy százötven nézőt képes fogadni –, a színészek már bent tartózkodnak a színen, jönnek-mennek, félhangon társalognak, rendezkednek, okostelefonokkal és egyéb kütyükkel babrálnak, hangolnak. A keverőpult mögött DJ serénykedik, egymás után többen is mikrofont ragadnak.
-
A darab szereplői egészen kiváló alakítást nyújtanak. Brand, azaz Trill Zsolt tökéletesen jeleníti meg a megszállott idiótát – úgy, hogy végig nem tűnik idiótának, hanem csak erkölcsileg kérlelhetetlen, értékei iránt szenvedélyesen elkötelezett embernek. (Gerő András)
Zsótér felvállalja ezt a követelményt: hogy (csakis) a leglényegesebb dolgokról (Istenről, halálról, szerelemről és más démonokról) beszéljen, erősen, határozottan és megrendítően. Szerinte sincs színház erős gesztusok, az alapkérdések bátor felvetése nélkül. (Horkay Hörcher Ferenc)
-
Az idei International Festival of Ancient Greek Drama meghívására két különleges helyszínen – a ciprusi Kouriou ősi színházban és a csodálatos Makariou Amfiteátrumban a világszínház egyik nagymesterének, Theodórosz Terzopulosznak a rendezésében mutattuk be Euripidész: Bakkhánsnők című előadásunkat.
-
Algériában 7. alkalommal rendezik meg a Béjaia-i Nemzetközi Színházi Fesztivált (FITB) 2015. október 29 és november 5 között. Magyarországot a Nemzeti Színház Fodrásznő című előadása képviseli.
-
Ürügy vagy „szereplő” a történelem a színpadon? Beszélhetünk ma is történelmi drámákról? Hogyan jelenik meg a múlt a színpadokon ma? Feladata-e a Nemzeti Színháznak a múlttal való foglalkozás? A témáról Gerő András történész, Horkay Hörcher Ferenc politikai filozófus, esztéta és Vidnyánszky Attila rendező-igazgató beszélgettek.
-
Erős, felkavaró előadást láthattunk a belgrádi társulattól, amelyben a zsenialitás, a tehetség és a sorsszerűség összefüggésein gondolkodhattunk el leginkább. A menthetetlen című produkcióban a szerb művészek Thomas Bernhard Glenn Gould főszereplésével megírt regényét, valamint Puskin Mozart és Salieri című darabját elegyítették, s az ebből „kihajtó” előadás minden bizonnyal még igen sokáig eszébe jut annak, aki látta.
-
Szavazásra kértünk irodalom- és színháztörténészt, rendezőt, kritikust és dramaturgot – szerintük melyek az 1945 után írt és bemutatott legjobb történelmi drámák. Az alábbi listák nem jelentenek értéksorrendet, a megjelölt darabokat mindenütt a bemutatásuk időrendjében közöljük (a darabok címe után zárójelben az ősbemutató éve). Végül még egy lista – az érdekeség, az „összevethetőség” kedvéért: a legtöbbször játszott történelmi drámák.
-
A Színházi Olimpia sikeréről, friss díjazottakról, a színházi világ húszas elitjéről, a kiváló háttérmunkáról, színinövendékekről és a társulat előtt álló számos feladatról is szó esett augusztus 21-én, a Nemzeti Színház 2023/2024-es évadnyitó társulati ülésén.
-
„A valóság-történelem-színjáték hármassága, az érvek-ellenérvek rendszere végigvonul a darabban. Erre különösen alkalmas a kaotikus, az időrendet felbontó, a figyelmet egyszerre több érzékterületről (hang-látvány) megragadó, karneválszerű rendezés.” (Balázs Géza)
„…színdarab volna – csakhogy nem az. Hanem nem tudom, mi: az ’56-os forradalom megidézése hang- és fény-effektekkel, film- és zenerészletekkel, »realisztikus« és stilizált mozgással, Tóth Ilona tragikus, kibogozhatatlan, föltárások dacára is mindörökre föltárhatatlan történetén keresztül…” (Kukorelly Endre)
-
200 éves a Bánk bán – aktuális, érdekes, érhető? Színész, rendező, irodalmár, nyelvész, magyartanár Katona József művéről. Tündér, boszorkány, szobalány és a végzet asszonya – portréinterjú Katona Kingával. Menni vagy maradni? – trianoni színészsors... és sok egyéb érdekesség olvasható a Nemzeti Színház magazinjában.
-
Az őszinteség erejét, a szeretetet és a lelki finomságok megértését emelte ki az Üvegfigurák rendezője és a darab két szereplője a bemutató előtti fotós próbán készült interjúkban. Tenessee Williams életrajzi elemekkel átszőtt művét Eirik Stubø állította színpadra a Nemzeti Színházban, őt és a szereplők közül Ács Esztert, illetve Berettyán Sándort kérdeztük az előadásról.
-
Izgalmas kortárs adaptációt mutatott be Exupéry A kis herceg című művéből a gnieznói lengyel társulat, a darabot ráadásul magyar rendező, Szilágyi Bálint állította színpadra. Az előadás különlegessége az asszociatív látványvilágban és a sajátos értelmezésben mutatkozott meg.
