Keresés A liberalizmus diszkrét bája kulcsszóra

Találatok a hírek között

• Cipruson a Bakkhánsnők!

  Az idei International Festival of Ancient Greek Drama meghívására két különleges helyszínen – a ciprusi Kouriou ősi színházban és a csodálatos Makariou Amfiteátrumban a világszínház egyik nagymesterének, Theodórosz Terzopulosznak a rendezésében mutattuk be Euripidész: Bakkhánsnők című előadásunkat.

• Utazik a Fodrásznő

  Algériában 7. alkalommal rendezik meg a Béjaia-i Nemzetközi Színházi Fesztivált (FITB) 2015. október 29 és november 5 között. Magyarországot a Nemzeti Színház Fodrásznő című előadása képviseli.

• Múlt és jelen a színpadon

  Ürügy vagy „szereplő” a történelem a színpadon? Beszélhetünk ma is történelmi drámákról? Hogyan jelenik meg a múlt a színpadokon ma? Feladata-e a Nemzeti Színháznak a múlttal való foglalkozás? A témáról Gerő András történész, Horkay Hörcher Ferenc politikai filozófus, esztéta és Vidnyánszky Attila rendező-igazgató beszélgettek.

• Virtuózok pokla – Jugoszláv Dráma Színház: A menthetetlen

  Erős, felkavaró előadást láthattunk a belgrádi társulattól, amelyben a zsenialitás, a tehetség és a sorsszerűség összefüggésein gondolkodhattunk el leginkább. A menthetetlen című produkcióban a szerb művészek Thomas Bernhard Glenn Gould főszereplésével megírt regényét, valamint Puskin Mozart és Salieri című darabját elegyítették, s az ebből „kihajtó” előadás minden bizonnyal még igen sokáig eszébe jut annak, aki látta.

• Szerintük a legjobbak

  Szavazásra kértünk irodalom- és színháztörténészt, rendezőt, kritikust és dramaturgot – szerintük melyek az 1945 után írt és bemutatott legjobb történelmi drámák. Az alábbi listák nem jelentenek értéksorrendet, a megjelölt darabokat mindenütt a bemutatásuk időrendjében közöljük (a darabok címe után zárójelben az ősbemutató éve). Végül még egy lista – az érdekeség, az „összevethetőség” kedvéért: a legtöbbször játszott történelmi drámák.

• „Elhelyeztük a Nemzetit a világ színházi térképén”

  A Színházi Olimpia sikeréről, friss díjazottakról, a színházi világ húszas elitjéről, a kiváló háttérmunkáról, színinövendékekről és a társulat előtt álló számos feladatról is szó esett augusztus 21-én, a Nemzeti Színház 2023/2024-es évadnyitó társulati ülésén.

• Színjáték a színjátékról – Mű-koptatott kiszerelés

  „A valóság-történelem-színjáték hármassága, az érvek-ellenérvek rendszere végigvonul a darabban. Erre különösen alkalmas a kaotikus, az időrendet felbontó, a figyelmet egyszerre több érzékterületről (hang-látvány) megragadó, karneválszerű rendezés.” (Balázs Géza) „…színdarab volna – csakhogy nem az. Hanem nem tudom, mi: az ’56-os forradalom megidézése hang- és fény-effektekkel, film- és zenerészletekkel, »realisztikus« és stilizált mozgással, Tóth Ilona tragikus, kibogozhatatlan, föltárások dacára is mindörökre föltárhatatlan történetén keresztül…” (Kukorelly Endre)

• Dráma: osztályban, színpadon - Megjelent a Nemzeti Magazin új száma

  200 éves a Bánk bán – aktuális, érdekes, érhető? Színész, rendező, irodalmár, nyelvész, magyartanár Katona József művéről. Tündér, boszorkány, szobalány és a végzet asszonya – portréinterjú Katona Kingával. Menni vagy maradni? – trianoni színészsors... és sok egyéb érdekesség olvasható a Nemzeti Színház magazinjában.

• Törékeny álmok – Üvegfigurák-bemutató a Gobbi Hilda Színpadon

  Az őszinteség erejét, a szeretetet és a lelki finomságok megértését emelte ki az Üvegfigurák rendezője és a darab két szereplője a bemutató előtti fotós próbán készült interjúkban. Tenessee Williams életrajzi elemekkel átszőtt művét Eirik Stubø állította színpadra a Nemzeti Színházban, őt és a szereplők közül Ács Esztert, illetve Berettyán Sándort kérdeztük az előadásról.

• A Rózsa lelke – Teatro Fredy, Gniezno, Lengyelország: A kis herceg

  Izgalmas kortárs adaptációt mutatott be Exupéry A kis herceg című művéből a gnieznói lengyel társulat, a darabot ráadásul magyar rendező, Szilágyi Bálint állította színpadra. Az előadás különlegessége az asszociatív látványvilágban és a sajátos értelmezésben mutatkozott meg.

• Művészeti folyóiratunk a Szcenárium dupla számmal jelentkezett

  A november-decemberi összevont szám főkuszában álló kérdés, hogyan válik valaki színésszé? A színészképzés kortárs európai és ázsiai modelljeiről szóló írások szerzői, elméleti felkészültségükön túl, maguk is színészek, rendezők, dramaturgok – a színházművészet gyakorlati művelői. 

• „Nem lehetek más, csak a gonosz”

  Nem egy szabad, unalomból fakadó elhatározásról van szó, hanem egy olyan világról, amelyben nem lehet másnak lenni, mint gonosznak. Ez a mi valódi kérdésünk. Nem az, hogy miért lesz ilyen gonosz az ember, hanem hogy milyen világ az, amelyben ilyen gonosszá válik - írja Vecsei Miklós, a darab (újra)fordítója, az előadás szövegkönyvének szerzője.