-
Színfalak mögött címmel új, a kulisszák mögé kukucskáló sorozatot indít a Nemzeti Színház YouTube-csatornáján. A videókból a teátrum munkatársait ismerhetik meg alaposabban az érdeklődők. A sorozat első darabjában Verebes Ernővel találkozhatnak a nézők, aki amellett, hogy a társulatban vezető dramaturgként dolgozik, zeneszerzőként számos előadás zenéjét is jegyzi. Az évad elején bemutatott Mester és Margarita produkciója is egy ezek közül.
-
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1951-ben szerzett diplomát. Főiskolai hallgatóként a Belvárosi Színházban és az Ifjúsági Színházban szerepelt, a végzés után a Nemzeti Színház szerződtette. Megtisztelő volt számára, kitüntetés, hogy az ország legjelentősebb társulatába került. Életének egyik legemlékezetesebb napján, 1956. október 23-án a Petőfi-szobornál Batsányi János, Petőfi Sándor és Ady Endre verseit, s a Nemzeti dalt szavalta. „Megrázó volt, a több ezres tömeg velem együtt visszhangozta: A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, rabok tovább nem leszünk!!! Gyönyörű volt. Életemben ezt a csodálatos érzést még nem éreztem” – emlékezett. Az októberi napokban meghatározó tagja lett a Nemzeti Színház forradalmi bizottságának, 1956. december 1-jén pedig bekerült a színház munkáját irányító intézőbizottságba. Büntetésül 1958-ban a József Attila Színházba száműzték. Életének erről az időszakáról sokszor faggatták, általában diplomatikusan fogalmazott; 1981-ben azonban már megjelenhetett az a kijelentése is, mely szerint „amikor 1963-ban visszakerültem a Nemzetihez, felnőtt színészi pályám valójában akkor indult”.
-
Október 1-jétől köztéri plakátokon, online és a print hirdetési felületeken egységes arculatú, művészi anyagokkal jelentkezik a Nemzeti. A kreatív kampány célja, hogy művészeinket és bemutatóinkat egyszerre népszerűsítse. Októberben Ács Eszter, Csurka László, Berettyán Sándor és Fehér Tibor (mindannyian Az ember tragédiájának szereplői), valamint Szűcs Nelli, Katona Kinga, Rácz József és Tóth László (mindannyian az Álomgyár (Dreamworks) című produkcióban játszanak) portréfotóival találkozhatnak az utcán, a villamosmegállókban, az újságokban és az interneten.
-
A Szatmárnémeti Északi Színház díszelőadásán Döbrentei Sarolta: Sára asszony című előadása kerül színpadra Vidnyánszky Attila rendezésében. 1892. január 14-én nyitotta meg kapuit először a Színház, amely a város második kőszínházaként immár 130 éve szolgálja Thália ügyét Szatmárnémetiben. A díszelőadás sikeresen megtörtént, írásunkat fotókkal frissíthettük, amelyeket Szatmárnémetiből küldött kollégánk.
-
A Házasság Palermóban ifjú párját alakítják rokokó ruhában és díszletben, olasz környezetben. És mindeközben a mai korra is érvényes problémákat feszegetnek együttélésről, rivalizálásról, szerelemről.
-
Háborús dráma Brechttel, nőcsábászat Molierè-rel – premierek januárban. Irodalom, színház, politika – emlékezés Illyés Gyulára. Interjúk: Trill Zsolt, Katona Kinga, Rácz József, Bordás Roland. MITEM és olimpia. Hogyan lesz az előadás? – Zalán Tibor novellája és sok egyéb érdekes olvasnivaló a Nemzeti Magazin legfrissebb számában.
-
Kevés aktuálisabb irodalmi alapanyag létezik a XXI. században vergődő embernek, mint a Vitéz lélek. Ez a lélek háborúja. Amit Tamási Áron és a hozzá hasonló szellemi nagyságok hirdettek meg a trianoni, két világháborús megalázottságban utat kereső Magyarországban, 1940-ben. Arra a kérdésre, hogy mi ennek az előadásnak a fő üzenete, ezt válaszolnám: Az igaz emberi létezés, a normális élet iránti vágy.
-
Gyakori sirám magyartanárok részéről: a kötelező olvasmányok nem taníthatók, nem felelnek meg a tanulók életkori sajátosságainak, a kor követelményeinek, nyelvezetük is nehezen befogadhatóvá teszi azokat. A Bánk bán szövege nem olvasható úgy, mint egy Messenger-üzenet.
-
Most jut eszembe, egyszer majdnem én is Médeia lettem. A Kolibri Színházban műsorra tűzték a Médeia gyermekei című svéd ifjúsági darabot. Ebben – Euripidész drámájával ellentétben – nem tragikus a történet kifutása, a gyerekek és a szülők végül megbeszélik a dolgokat, de amíg idáig eljutnak, a kicsik végigélik szüleik válásának minden borzalmát, és amikor megsejtik, mit tervez az anyjuk, öngyilkososat „játszanak”. Elkezdődtek a próbák, de annyira megviselt ez a „gyilkos” anya, hogy visszaadtam a szerepet.
-
Vallomás – ez lehetne a műfaja a Nemzeti Színház ősbemutatójának. A Boldogáglabirintus egy trilógia harmadik része, a rendező Galambos Péter és szerzőtársa, Kovács-Cohner Róbert harmadik közös drámája. A rendezővel a próbák közötti szünetben beszélgettünk.
-
Történik egy erdélyi faluban, adventi időszakban, amikor « a Fekete felhő… ráereszkedik a falura és megzavarja a nyájakat és az emberek jóravaló lelkét, »és nem marad más, csak a remény, hogy« nem veszett el bennünk a lélek !
-
Miért szól rólunk a Bánk bán? Mi köze van Molnár Ferencnek a nagy hajtépéshez? Kicsoda Grane? Mi a siker fokmérője? Mit kínál a 10. MITEM? Interjúk Udvaros Dorottyával, Blaskó Péterrel, Schnell Ádámmal és Berettyán Sándorral. És sok egyéb olvasnivalót kínál a Nemzeti Magazin friss száma.
