-
A Szatmárnémeti Északi Színház díszelőadásán Döbrentei Sarolta: Sára asszony című előadása kerül színpadra Vidnyánszky Attila rendezésében. 1892. január 14-én nyitotta meg kapuit először a Színház, amely a város második kőszínházaként immár 130 éve szolgálja Thália ügyét Szatmárnémetiben. A díszelőadás sikeresen megtörtént, írásunkat fotókkal frissíthettük, amelyeket Szatmárnémetiből küldött kollégánk.
-
A Házasság Palermóban ifjú párját alakítják rokokó ruhában és díszletben, olasz környezetben. És mindeközben a mai korra is érvényes problémákat feszegetnek együttélésről, rivalizálásról, szerelemről.
-
Háborús dráma Brechttel, nőcsábászat Molierè-rel – premierek januárban. Irodalom, színház, politika – emlékezés Illyés Gyulára. Interjúk: Trill Zsolt, Katona Kinga, Rácz József, Bordás Roland. MITEM és olimpia. Hogyan lesz az előadás? – Zalán Tibor novellája és sok egyéb érdekes olvasnivaló a Nemzeti Magazin legfrissebb számában.
-
Kevés aktuálisabb irodalmi alapanyag létezik a XXI. században vergődő embernek, mint a Vitéz lélek. Ez a lélek háborúja. Amit Tamási Áron és a hozzá hasonló szellemi nagyságok hirdettek meg a trianoni, két világháborús megalázottságban utat kereső Magyarországban, 1940-ben. Arra a kérdésre, hogy mi ennek az előadásnak a fő üzenete, ezt válaszolnám: Az igaz emberi létezés, a normális élet iránti vágy.
-
Gyakori sirám magyartanárok részéről: a kötelező olvasmányok nem taníthatók, nem felelnek meg a tanulók életkori sajátosságainak, a kor követelményeinek, nyelvezetük is nehezen befogadhatóvá teszi azokat. A Bánk bán szövege nem olvasható úgy, mint egy Messenger-üzenet.
-
Most jut eszembe, egyszer majdnem én is Médeia lettem. A Kolibri Színházban műsorra tűzték a Médeia gyermekei című svéd ifjúsági darabot. Ebben – Euripidész drámájával ellentétben – nem tragikus a történet kifutása, a gyerekek és a szülők végül megbeszélik a dolgokat, de amíg idáig eljutnak, a kicsik végigélik szüleik válásának minden borzalmát, és amikor megsejtik, mit tervez az anyjuk, öngyilkososat „játszanak”. Elkezdődtek a próbák, de annyira megviselt ez a „gyilkos” anya, hogy visszaadtam a szerepet.
-
Vallomás – ez lehetne a műfaja a Nemzeti Színház ősbemutatójának. A Boldogáglabirintus egy trilógia harmadik része, a rendező Galambos Péter és szerzőtársa, Kovács-Cohner Róbert harmadik közös drámája. A rendezővel a próbák közötti szünetben beszélgettünk.
-
Történik egy erdélyi faluban, adventi időszakban, amikor « a Fekete felhő… ráereszkedik a falura és megzavarja a nyájakat és az emberek jóravaló lelkét, »és nem marad más, csak a remény, hogy« nem veszett el bennünk a lélek !
-
Miért szól rólunk a Bánk bán? Mi köze van Molnár Ferencnek a nagy hajtépéshez? Kicsoda Grane? Mi a siker fokmérője? Mit kínál a 10. MITEM? Interjúk Udvaros Dorottyával, Blaskó Péterrel, Schnell Ádámmal és Berettyán Sándorral. És sok egyéb olvasnivalót kínál a Nemzeti Magazin friss száma.
-
A színház nem múzeum. A műveknek a lényegükkel kell a jelenhez fordulniuk. Ez a lényeg pedig a szavak erejében rejlik, ezt kell a színésznek életre kelteni, megszólaltatni – vallja Jelenits István. A piarista szerzetes és tanár, filozófus és teológus úgy látja: ha nem érdekelne bennünket – színészt, rendezőt, nézőt – a másik ember sorsa, akkor színház sem volna.
-
Három lelki alkat, három életstratégia, három sors. A gyilkosé, az áldozaté és az élettel kiegyezőé. A Nemzeti Színház fiatal művészei Bordás Roland, Barta Ágnes és Mészáros Martin a Rocco és fivéreiben játszott szerepeikről mesélnek.
-
Egressy Galambos Gábor (1808–1866) színész szakmai pályafutásának egyik legnagyobb érdeme a Színészeti Tanoda működési elveinek és az induló év tanrendjének kidolgozása, összeállítása volt. Az 1865. január 2-án megnyitott intézmény, amely a mai Színház- és Filmművészeti Egyetem jogelődje, Magyarország első színiiskolája volt, főiskolának (akadémia) 1888-ban nyilvánították. A Nemzeti Zenede mellett az egyik legrégebbi művészképző intézményünk, megalapítása megelőzte az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezdét (1871), a Zeneakadémiát (1875) és a Táncművészeti Iskolát (1949).
