-
Pröhle Gergely: „…a színpadi zűrzavar, az utalások, idézetek, poénok kavalkádja olykor zavarba ejtő, mindez azonban nem teszi kétségessé, hogy Vidnyánszky szomorú diagnózisa szerint korunk hőse Biberach, a lézengő ritter.”
Wilhelm Droste: „Nekem az maradt meg erős színházi élményként, hogy semmi nem egyértelmű, csak a majdnem lehetetlen feladat: valami tiszta emberséget keresni az embertelenségben.”
-
Pröhle Gergely „A Nemzeti Színház mostani előadása tudatosan épít a nagy színészi hagyományra, a személyiség erejére…” Wilhelm Droste „…kézenfekvő: Az ügynök halálával benne vagyunk mélységesen a magyar mindennapok szövetében.”
-
Pröhle Gergely: „Az emberi gyengeségek, indulatok, érzelmek, hóbortok, gazemberségek, előítéletek világa nagyon is a mienk. És a fanyar happy end még azt is megengedi, hogy kijelentsük: életünk kisebb-nagyobb kompromisszumai nem elvtelen megalkuvások sorozata…” Wilhelm Droste: „Mindenki tudja, ebből béke biztos nem lesz. Itt reménytelenebb a helyzet, mint az európai ügy Brüsszelben vagy a kibékülés Jeruzsálemben. De azért szórakoztató volt ez a reménytelenség… Élveztem a színészi varázslatot.
-
Ezt a történetet anyámnak kellene elmesélni. Ami itt következik, az kizárólag az ő tulajdona. De hát szegény anyám már húsz éve nem él. És talán nem is tudta volna elmondani a történetét. Még ha akarta volna sem.
-
Sikeres színpadi szerzőként sok pénzt lehetne keresni. Erre a gondolatra jutott Móricz Zsigmond a naplói tanúsága szerint az 1920-as évek derekán. Az akkor már befutott és sikeres író az 1919-es proletárdiktatúra idején az írói direktórium tagja lett, ezért a Horthy-korszak kezdetén mellőzték, írásai csak a Nyugatban és az Est-lapokban jelenthettek meg. Állandó anyagi gondok gyötörték. De vajon más nem vonzotta a színház világához?
-
Beaumarchais ezer arca közül a Sevillai borbély és a Figaro házassága szerzőjének arcéle a legismertebb, de a más látószögből kirajzolódó kontúrok nélkül szükségszerűen töredékes kép alakul ki róla. A teljes drámai életmű tárgyalása nem fér bele egy cikk kereteibe, itt tehát csak a szerző dramaturgiai újításra vonatkozó gondolatait és megvalósított terveit vizsgáljuk.
-
Öt nő él összezárva egy tanyán. Egyikük házasságon kívül született fiát is közösen nevelik. Megjelenik a kisfiú apja, és ebben a furcsa családban él az évtizedes afrikai misszionárius munkából hazatért nagybácsi is. Az összezártság, a férfinélküliség, az elfojtott és kitörni kész indulatok titkairól készít előadást Bozsik Yvette.
-
Már-már tendenciának tűnik, hogy a Nemzeti Színház bemutatói valahogy reflektálnak az operairodalomra. A Bánk bán zenei áthallásai után most a Figaro házassága ébreszt tudatosan operaházi emlékeket, ami – hisz Mozart remekműve sokkal közismertebb, mint a Beaumarchais által írott színdarab – rögtön az otthonosság érzetét kelti a nézőben. (Prőhle) Ebből a szövegből most valószínűleg nem lesz színházi kritika, inkább egy bizonytalan önkritika-kísérlet, egy halom kérdés, mert testileg ott voltam az előadáson, szellemileg viszont nagyon nehezen küzdöttem a feladattal, folyamatosan kerestem bejáratot a darabba, de nem találtam a helyemet benne, a lelkem tejesen kint maradt. (Droste)
-
Nagyszabású ifjúsági előadásra készül a Nemzeti: a legnépszerűbb magyar regény, az Egri csillagok kerül színpadra. A legszebb irodalmi eskütételről, gyerek hősökről, aktuális áthallásokról kérdezzük Vidnyánszky Attila rendezőt.
-
Gárdonyit az egri várban a fiával tett sétáin kezdte foglalkoztatni Bornemissza Gergely élete... komolyan foglalkoztatták a történelmi regény műfajának szakmai kérdései: „Lehetne-e olyan regényt írni, amely nem színfalnak használná a múltat, hanem inkább lámpás lenne: bevilágítani a múlt érdekes sötétségébe? Lehetne-e igazi történelmet írni regény alakjában?”
-
Sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepélyes zászlófelvonással megnyitottuk az idei évi MITEM fesztivált április 10-én a Nemzeti Színházban. A 14 ország 27 produkcióját felvonultató esemény megnyitóján Vidnyánszky Attila kiemelte: a nemzeti színházak találkozójára a nyitottság és az antropológiai gondolatok jellemzők, amellyel Magyarország felkerült a világ színházi térképére. Soha nem volt ennyi produkció a MITEM-en mint idén.
-
Gyönyörű tavaszi időben nyitotta meg Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház előtt az ötödik MITEM-et. Valerij Fokin, a szentpétervári színház igazgató-főrendezője is köszöntötte a fesztivált a jubileuminak is mondható, ötödik év kapcsán. Mint mondta, a színház hídépítő-szerepe egyre inkább felértékelődik, hiszen ez az egyik utolsó lehetőség zűrzavaros jelenünkben a béke és a józanság megőrzésére.
