-
Ki a Nemzetiben a második alabárdos? Miért nem lehet a színészeknek és Hobónak kollegiális a viszonya? Mi a mumus Tenki Réka számára, s melyik hazai teátrumban nőtt fel? Miért fél Hobo, hogy jégre viszi a partnereit? Miért köszöni a bizalmat a színésznő az öreg rock’n’roll-ripacsnak? Többek között ezek is kiderülnek: Tenki Réka és Földes László Hobo mesélt.
-
József Attila, Villon és Faludy, Pilinszky után Ady Endre szavain keresztül fogalmazza meg Hobo, amit a világról, Magyarországról, önmagáról gondol. No, nem azért, mert tudatosan készült volna egy újabb előadói estre, hanem – ahogy mondja – Ady költészetében talált válaszokat mai kérdéseire.
-
Egy végzetes szerelemi történet és két civilizáció, a Kelet és a Nyugat drámai találkozásának történelmi dimenziója. Ezt írta meg Bánffy Miklós A nagyúr című drámában, és erről mesél az ennek alapján készült Isten ostora előadás. Vidnyánszky Attila rendező gondolatai Bánffyról, a darabról, mának szóló üzeneteiről
-
A cenzúra négy nap alatt engedélyezi a mű kiadását. A borító igencsak gyengécske rajzát (amely a kocsmába benyitó Fejenagyot ábrázolja) állítólag Petőfi készítette. A műnek nem volt sikere. Sőt hevesen támadták: a pozsonyi Hírnök kritikusa szerint a hölgyközönséget megbotránkoztató és elégetendő, a Honderű azt írta, „…ahelyett, hogy leereszkednék költő a néphez, melynek nyelvén szól, lealjasul a pórhoz…”
-
"Az előadásunkban megjelenő gyermek-zseni Petőfi újrateremti a világot. Számunkra ez a legfontosabb tulajdonsága. Ő képes volt arra, hogy egy banális falusi kocsmai verekedést briliáns nyelvi fordulatokkal jelenítsen meg."
-
„Le kell szögezni: a próbák elején tartunk. Járkálunk, tapogatózunk valahol a lényeg körül, és persze reméljük, hogy képesek leszünk meg is ragadni. Mindig kínkeserves dolog a lényeget megfogni. De ez a munkánk. A keresés” – mondja Cserhalmi György, aki az apát, Pataki Istvánt játssza a Körhintában. Szerepről, alakításról nem beszél. Még nincs mit.
-
Egy szerelmi háromszög szenvedő tagjának lenni hálátlan szerep az életben, de nagyszerű művészi feladat a színházban. Farkas Dénes szerint az általa alakított figura kudarcot vall ugyan, ám egy igazi tapasztattal gazdagodik.
-
Egyszerre kemény parasztember és gyöngéd szerelmes – a Bíró Mátét alakító ifj. Vidnyánszky Attila nem a szerepértelmezéssel, hanem gyermekkori filmemlékeivel küzdött leginkább a próbák során.
-
A Brand című Ibsen-dráma két próbája között találkozunk Trill Zsolttal. A címszerepet alakítja, de ez most, a próbafolyamat kellős közepén még csak ürügy a beszélgetésre. Sok minden szóba kerül a Brand kapcsán: gyávaság és bátorság, önzés és apaság, munka és lustaság...
-
Márai Sándor már sikeres író, amikor 1940-ben Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója azt kéri tőle, írja színpadra friss művét, a Vendégjáték Bolzanóbant, hiszen a regény „remek színműtéma”. (Az adaptáció már csak az emigrációban készült el, Egy úr Velencében címmel.) Megszületett viszont a Kaland, amelyet a kor és a Nemzeti sztárjai – Rajnai Gábor, Tőkés Anna, Jávor Pál, Makay Margit – főszereplésével háromszázötvenegyszer játszottak.
-
Az alapítás, vagyis 1837 óta fontos szerepet játszott a politika abban, hogy ki lett a Nemzeti Színház igazgatója. Így volt ez 1848 előtt és után, a dualizmus idején, a két világháború között, majd 1945 után is – egészen napjainkig. Vezette a színházat városi hivatalnok, udvarhű intendánsok mellett színházi szakember, számos arisztokrata és jelentős színházi szaktekintély, rendező és színész is… Gajdó Tamás színháztörténész másfél évszázad direktorváltásait és azok hátterét, kulisszatitkait villantja fel.
-
A kritikus cikkeket olvasva úgy tűnik, van olyan színházi alkotó, akitől szinte elvárás, hogy politizáljon a rendezéseiben, míg mások esetében ez felháborító skandalum. (Lévai Balázs)
Tompos Kátya valamennyi színpadi pillanata lenyűgöz. Blaskó Péter a Johannát vigasztaló, végül magára hagyó Domonkos testvér szerepében remekel. (Ostovits Ágnes)
