-
1879 januárjában vehemensen ajánlották a bukaresti napilapok a Nemzeti Színház következő bemutatóját, egy ifjú szerző első komédiáját. A szerepeket a kor ünnepelt művészei játszották, teltház várta a premiert. Új bemutatónk dramaturgja, Kulcsár Edit így mutatja be a Zűrzavaros éjszaka szerzőjét, Ion Luca Caragiale-t.
-
(Anyai nagy-nagybátyám, néhai T. G., aki közgazdászként később földműves lett, igen-igen hasonlított Pilinszkyre. Hátrafésült ősz haj, finom arcvonások, cigaretta. Ezért, a nyolcvanas években T.G. jelenléte számomra a föld költészetét jelentette. Csakhogy Pilinszky nem piros traktorral szántott. Igaz, volt abban is valami piros, amivel ő, de azt mindig elfedte egy égből permetező szürke homály. Az a fajta fénystop, mely a mindenkori traktor-ragyogás szemérmetlen lendületét igyekszik elrejteni).
-
A huszadik századi színház nagy megújítójára, a 150 éve született Vszevolod Mejerholdra emlékezett a 11. MITEM szakmai programja. Mejerhold munkásságát Béatrice Picon-Vallin színháztörténész és Valerij Fokin rendező, a szentpétervári Alkeszandrinszkij Színház igazgatója idézte fel, illetve egy dokumentumfilm segítségével is bepillanthattak a program résztvevői a kivételes ám tragikus sorsú alkotó mindennapjaiba.
-
Ki a Nemzetiben a második alabárdos? Miért nem lehet a színészeknek és Hobónak kollegiális a viszonya? Mi a mumus Tenki Réka számára, s melyik hazai teátrumban nőtt fel? Miért fél Hobo, hogy jégre viszi a partnereit? Miért köszöni a bizalmat a színésznő az öreg rock’n’roll-ripacsnak? Többek között ezek is kiderülnek: Tenki Réka és Földes László Hobo mesélt.
-
A legjobb ajándék szeretteinknek a kultúra közös élménye! December 13-tól 30%-os kedvezménnyel tudnak jegyeket vásárolni a Nemzeti Színház 2021/2022-es előadásaira! Szerezze be időben karácsonyi ajándékát!
Az akció 2021. december 31-ig tart!
-
Újra és újra érdemes belevágni Az ember tragédiájába, Madách Imre emberiség-költeményének színrevitelébe – mondja Vidnyánszky Attila. Két évtizede jelent számára inspirációt a mű, mert kimeríthetetlen ihletforrás és lenyűgöző szellemi kalandra csábító dráma. Legtöbbünk az iskolában találkozik először Az ember tragédiájával. És talán nem túlzás azt mondani, hogy ez a találkozás sokszor nem túl szerencsés…
-
2002-es megnyitása óta először történt átfogó felújítás a Nemzeti Színházban. Ennek keretében megújult a teátrum legfontosabb színpadtechnikai vezérlőrendszere, a három színpad burkolata, és új próbateremmel is gazdagodott az épület.
-
A Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete 2017-ben is meghirdette a Kárpát-medencét felölelő, felmenő rendszerű versmondó és versklip versenyét, a Nemzeti VERSenyt valamennyi korosztály számára, nem hivatásos versmondók részére. A három fordulós verseny döntőinek ismét a Nemzeti Színház ad otthont november 11-én és 12-én.
-
1956. december 4. A szolnoki Szigligeti Színházban megkezdték a János vitéz és a Bánk bán próbáit. A színház vezetői úgy tervezték, hogy karácsonykor megtartják az első előadást.
-
Kőszínházi ősbemutatóként kerül a Nemzeti Színház közönsége elé Goldoni játékos, szellemes, mély emberismeretre valló jellemkomédiája. A Házasság Palermóban rendezőjével, Kiss Csabával beszélgettünk a készülő előadásról, az olasz vígjátékszerző korszerűségéről.
-
Egyszer valahol arról beszéltem, hogy a Kossuth-díjat azoknak kellene adni, akik az elbulvárosodó világunkban nemcsak hisznek abban, hogy igenis szükség van a magas kultúrára, hanem tesznek is ezért, sőt, erre a – most úgy tűnik – vesztésre álló harca teszik fel az életüket, olyan nehéz terepen, mint a vidéki kulturális intézmények. Ők azok, akik minden észérvvel dacolva nem engednek a könnyebb ellenállás csábításának, akik nem a vélt közönségigényre pislognak, hanem az igényes közönségben hisznek. Akik nem kiszolgálnak, hanem szolgálnak – a szó legnemesebb értelmében. Gedeon József ilyen ember volt.
-
A 18. században igazi provokációnak számított Beaumarchais (1732–1799) Figaro-trilógiájának első két része. Ezek közül is leginkább a középső: Egy őrült nap avagy Figaro házassága (1778). Túl a komédián volt egy fontos mozzanata a darabnak, ami felháborította a kor nemeseit: kinek jár az első éjszaka joga? A kérdés felvetése természetesen önmagában nem elég a provokációhoz, szükség volt arra a dramaturgiai szerkezetre is, ami elvezet minket Figaro nagymonológjáig, amelyben a politikai, társadalmi szembesítés kap hatalmas teret. Ez a monológ a mű csúcspontja. Minden egyéb vígjátéki szál erre fut ki. Van a kisembernek lehetősége kitörni a felső kontroll alól? Képes megízlelni szabadon a szerelmet a szellem bármely olyan rendszerben, ahol mindenkit irányít valaki? Ott és akkor egy gróf.
