-
A Magya Kultúra Napja tiszteletére a Nemzeti Színház ebben az évben is szélesre tárja kapuit az ország felnőtt színjátszó csoportjai előtt, bemutatkozási lehetőséget adva a legjobbaknak. A Pajtaszínház Program lényege: megérezni a közösség, a közös ügy fontosságát és a legjobbat kihozni magunkból.
-
Egyre több szerepet alakít a Nemzeti Színházban Szilágyi Ágota: többek között a Bánk bánban, a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán című előadásban, a King Lear Show-ban láthatja őt a közönség.
-
Akad még néhány helyszín, mely csendes vagy üres: a nagybetűs színház maga, mely semmi mást nem kíván a nézőtől, csak azt, hogy jelen legyen benne, hogy megmerítkezzen szent és tökéletes terében, az emberi alkotás igazi csúcsteljesítményében, s hogy fejet hajtson Melpomené és Thália ezredéves művészete előtt. A XVI. század végén Andrea Palladio ilyennek álmodta a vicenzai Teatro Olympicót, mesterien alkotva meg a teret egy régi börtön ősi falai között.
-
Az Egy, Kettő, Három - Az Ibolya című előadásunk második egyfelvonásosában mától új szereplőt avatunk. Csikós Máté eddig az Egy, kettő, három divatárusaként vett részt a produkcióban, mostantól az Ibolya zeneszerzőjét is megformálja. A szerepet felváltva fogja játszani osztálytársával, Ficsor Milánnal. Sok sikert kívánunk neki is!
-
Kedves Nézőink! Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas művésze 85. születésnapján, 2019. április 15-én este, 19 órakor születésnapi köszöntő gálát rendezünk a Nemzeti Színház Nagyszínpadán. A születésnapi gálára korlátozott számban a színművész tisztelőit, rajongóit is várjuk!
-
Hogyan is állunk a szív és fantázia szüleményeivel? – teszi fel a kérdést Ráckevéről szóló ismertetőjében Kovács József László irodalomtörténész. Merthogy itt él egy János vitézzel kapcsolatos legenda, amelynek szálai egy lelkes főjegyzőhöz, az 1960-as évek elején elhunyt Tamássy Andorhoz vezetnek.
-
Oliver Reese alaposan megdolgoztatta a Kaposvári Egyetem első éves színész osztályát. Délután négytől az érdeklődök kerekasztal beszélgetésen vehettek részt a Kaszás Attila Teremben Erdmut Wizisla Brecht-szakértővel, Wilhelm Droste irodalomtörténésszel és Zsótér Sándor rendezővel, aki jelenleg is éppen egy Brecht-darabot rendez a Nemzeti Színházban. A MITEM hetedik napja este nyolctól a Gobbi Hilda Teremben A Günter Grass világhírű regényének monodráma-adaptációjával zárult.
-
Ivánka Csaba (1948-1996) a Nemzeti Színház tragikusan fiatalon elhunyt színész-rendezője április 17-én lett volna 70 éves. Emlékének ápolására és a magyar színházművészet támogatására, a művész édesanyja és testvérei 2000-ben alapítványt hoztak létre azzal az elsődleges rendeltetéssel, hogy évente egy alkalommal egy arra érdemes színházművész elnyerhesse az Ivánka Csaba-díjat, Pusztai Ágoston szobrászművész alkotását.
-
A kész mű nem szentírás. Dermedt kristály-állapot inkább: holt betű, mely élet-elixírre vár. Ránk vár – személy szerint. Különben minden klasszikusunk csak nyögvenyelős kötelező irodalom marad, mely érthető ellenállást vált ki az ép lelkű, túlterhelt diákból, hiába mesterkedik a mégoly ambiciózus pedagógus. Hacsak nem történik valami. Hacsak nem pillanthat a verssorok és a kulisszák mögé. Ha nem tapasztalhatja meg valamiképpen, hogy Vörösmarty világa az ő számára is felfedezhető és belakható, tovább alakítható világ.
-
Beszélgetés – Kovács nagyapa mozijáról és a Nagykert rózsafáiról, a pélyi templom oltáráról és a velemi diófáról, a cannes-i életműdíjról és a szomszéd Margitkáról, az angolkisasszonyokról és a főiskolai felvételiről, mesterekről és pályatársakról - írja Bérczes László új könyvének fülszövegében. Beszélgetés a beszélgetőkönyvről a főszereplő és a szerző közreműködésével. Szeretettel várjuk az érdeklődőket november 4-én (pénteken) 19.00 órakor a Gobbi Hilda színpadon!
-
Hol játszódnak az előadások? Színházban a színpadon, díszletben – vágjuk rá. De hogyan jön létre egy-egy előadás látványvilága? Mit gondol erről rendező, drámaíró, valamit egy díszlet- és jelmeztervező, aki tanítja is ezt a szakmát?
Minden színházi térnek megvan a maga atmoszférája, ritmusa, dinamikája, a saját zenéje – mondja Vidnyánszky Attila rendező, akivel az előadások látványvilágának titkairól is beszélgettünk.
-
Hatvan évvel ezelőtt, 1965-ben rombolták le a Blaha Lujza téren álló Nemzeti Színházat, amely 1908-tól szolgált a társulat otthonául, miután az eredeti, Astoriánál lévő épületet lebontották. A hivatalos indok a kettes metró építése volt, ám sokan politikai szándékot, a nemzeti identitás elleni támadást láttak a döntésben, különösen mert az elbontást robbantással vitték véghez 1965. március 15-én. A színház, amely korábban a Népszínház épületeként működött, 56 évig adott otthont a magyar színjátszásnak, és lerombolása mély sebet ejtett a kulturális emlékezetben.
