-
Nyolcan nyerték el idén a legrangosabb magyarországi művészeti elismerésnek számító Nemzet Művésze díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) székházában, a Pesti Vigadóban.
-
Az est első részében Tadeusz Borowski Auschwitzi Napló című monodrámáját láthatták a nézők Kovács Molnár József előadásában, Kriszt László rendezésében, a második részben pedig A túlélés dallamai címmel autentikus zsidó liturgikus dalok hangoztak el Rosenfeld Dániel (kántor), Asztalos Rita, Horváth József és Schum József előadásában.
-
A Bánk bán shakespeare-i sodrású mű, amely életünk legalapvetőbb, máig érvényes kérdéseit veti fel – mondja Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója és az előadás rendezője. Értelmezésében a Bánk bán eleven figuránkon keresztül teszi átélhetővé a nagy történelem eseményei között útját kereső, esendő ember sorsát.
-
„Mongólia történelmét jó kétezer évre visszatekintve azért vizsgáljuk és állítjuk színpadra, hogy ezt a múltat a korszak társadalmi és kulturális sajátosságainak a bemutatásával hozzuk közelebb a közönséghez.” – mondja Naranbaatar Namnan Az Ég fia című előadás rendezője és az ulánbátori Mongol Nemzeti Dráma Színház igazgatója.
-
Az Oscar Wilde színműve alapján, bibliai idézetek és Aleksander Sekulov írásainak felhasználásával készült Salome a Nemzeti Színház színészeinek előadásában a 2024/25-ös évad egyik legsikeresebb produkciója.
-
„Van egy hivatásom, és szerencsés vagyok, mert ez a legnagyobb szenvedélyem. Rajongok az alkotásért, az alkotóközösségemért, és minden gondolatom ekörül forog. Minden pillanatot a színházon keresztül látok. A színház mélyebb értelmű valóságot jelent számomra, mint a mindennapi élet” –mondja Vecsei H. Miklós. Foglalkozása: színházcsináló.
-
Egyszerű néző is jelenthet be elfogultságot, ugyebár? A kritikusnak – legalábbis az elvek szintjén – tilos elfogultnak lennie. Ám annak, aki csupán önmagát és saját ízlését képviselve néz meg egy előadást, lehetnek utált tárgyai vagy különös kedvencei.
-
A japán színész nem azért tökéletes választás Jónás szerepére, mert éppen abban az évben (1968-ban) született, amikor Sorescu megírta ezt a ma már klasszikusnak is nevezhető, kiemelkedő művet, hanem mert olyan hang- és mozgáskultúrát képvisel, amely sokkal eredendőbbnek érződik, mint amely a mi európai világunkban megszokottnak tekinthető.
-
A Szcenárium szerkesztőiként elindítunk egy sorozatot, melynek keretében az alkotókkal készült interjúkat, a mese műfaji sajátosságairól szóló írásokat kívánunk megjelentetni. Első alkalommal azzal a három szereplővel beszélgettünk, akik a Tizenkét varjú három kulcsfiguráját alakították.
-
A Candide, vagy a radikális optimizmus című előadás volt a témája a Magyar Írószövetség és a Nemzeti Színház közösen szervezett beszélgetés-sorozatának a BAB Galériában, 2025. október 21‑én.
-
A Halász Józsi című székely népmese dramaturgjával, Orosz-Bogdán Noémivel azt elemeztük, hogy a fiatal alkotógárdának hogyan sikerült egyeztetnie a felnőtté válásról és a párválasztásról szóló népmese archaikus rétegének szimbolikáját a „boldog vég” keresztény világképével, a házasság megszentelésének morális tanításával.
-
A színházak közötti együttműködés legmagasabb szintje nem a vendégjáték, a meghívás, a fesztiválszereplés, hanem a közös előadás – indokolja Vidnyánszky Attila vezérigazgató, miért tartja a Kassai Nemzeti Színházzal közös (januárban a Nemzetiben is műsorra tűzött) produkciókat rendkívül fontosnak. A budapesti Nemzeti azonban nemcsak a kassai társulattal, hanem más szomszédos országok színházaival is folyamatosan keresi az együttműködés lehetőségét.
