-
-
Illés Gábor napjaink kimagasló író-egyénisége, prózája egyszerre mély és sziporkázóan szellemes. Készülő könyve apropóján beszélt családról, művészetről, tervekről...
-
-
A 20. század második felének nemcsak egyik legjelesebb színházi rendezője és nemzedékek tanára, hanem színháztörténész is, aki mesterei és pályatársai elfogulatlan portréit rajzolja írásaiban. Az idén nyolcvan éves Lengyel György, Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész nem haraggal tekint vissza pályára, nem jogos sérelmeit emlegeti, hanem arról beszél, ami igazán szép volt.
-
Johanna személyisége óriási titok. Talány. Az örökké megfejthetetlen csodalények közé tartozik ő is... (Bernard Shaw: Szent Johanna) - Nyolc nő mélyen őrzött titkokkal, félelmekkel és vágyakkal terhelt sorsát ismerjük meg egyfelől drámai nyíltsággal, bátorsággal, másfelől szívbéli empátiával és humorral... (Hadar Galron: Mikve)
-
Nincs terv – pedig lehetne, Home-office színészet, Zoom-esztétika, A politika nem érti... Németország színházai zárva vannak. A legtöbb intézmény 2021. március végéig lemondott minden programot, és átköltözött az online térbe. Már a tavaly márciusi első hullám is keményen érintette a színházakat, és be kellett zárniuk.
-
Mennyivel nyújt többet a szinkron, mint a felirat? Mire kell figyelnie egy szinkronrendezőnek a felvétel megkezdése előtt, és mire a stúdióban? Mi miatt kapott dorgálást 1993-ban a Taxisofőr szinkronjáért? Mikor volt a mélyponton a hazai szinkron? Mindez és sok más egyéb is kiderül az egyik gyakran foglalkoztatott, neves rendezővel, Aprics Lászlóval folytatott beszélgetésünkből.
-
Színészi pályájának mindössze nyolc évét töltötte Magyarországon, mégis sokan emlékeznek rá. A televíziós csatornák ma is műsorra tűzik filmjeit. A fennmaradt újságcikkek, a színházi kritikák, az előadások fotói is azt bizonyítják, korának népszerű színművésze volt. 110 évvel ezelőtt, 1915. április 20-án született Szeleczky Zita.
-
Hogyan lehet korszerűen és szórakoztatóan előadni egy kötelező olvasmányt, lehetünk-e manapság optimisták, és hogy milyen a filmszerű színház? Ezekről is beszélgettünk a Candide címszerepét alakító Bordás Rolanddal, és a Pangloss doktor szerepében látható Rácz Józseffel, akik összeszokott párosként harmadik alkalommal játszanak Aleksandar Popovski rendezéseiben.
-
Nemcsak a szerep nagysága miatt különleges ez, hanem azért is, mert ez lesz az első alkalom, hogy a színpadon énekelnem kell. Előfordult már, hogy egy-két sor erejéig az énekhangomra is szükség volt, de ilyen volumenű feladatot még sosem kellett megoldanom. Ráadásul nemcsak klasszikus értelemben vett dalokat kell majd előadni, hanem lesznek olyan részek is, amiket rappelni kell – ebben pedig teljesen járatlan vagyok. Mindez egyszerre kihívás és izgalmas lehetőség.
-
A darabhoz igazán akkor kerültem közel, amikor Debrecenben, az akkori Vidnyánszky Attila-osztály hozta el vizsgaelőadásként Vörösmarty művét. Még most is élénken emlékszem Katona Kinga jelmezére, aki Ilmát játszotta – és aki most, a készülő előadásban Mirigy szerepében lesz zseniális. Érdekes visszagondolni rá, hogy akkor, gimnazistaként még eszembe sem jutott, hogy valaha színész szeretnék lenni, most pedig több kollégám is az akkori előadás szereplői közé tartozik.
-
A nyitás szükségességéről, a nemzeti és a korszerű fogalmáról, a válogatás szempontjairól, beszélgetett sok más mellett Vidnyánszky Attila főigazgatóval Kornya István a Nemzeti Magazin főszerkesztője. Az apropó természetesen az első Madách Nemzetközi Színházi Találkozó, a MITEM (Madách International Theatre Meeting).
