REGINA GISELA MEGHÍVÁSOS ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS
Európában egyedülálló módon -mi magyarok - tudhatunk magunkénak egy olyan uralkodói családot, amelyben az apa és a fiú szent, az anya pedig boldogként tisztelt.
Gizella királyné, Szent István királyunk hitvese és egyben Magyarország társuralkodója, jelentős szerepet játszott abban a konszolidációs folyamatban, ami a 895-ben Kárpát-medencébe beköltöző magyarság helyzetét Európa közepén az ezredfordulóra stabilizálta és mindmáig lehetővé tette. Géza fejedelem jól felmért diplomáciai szempontok alapján választotta ki fia leendő feleségét, s beházasította Istvánt az abban az időben német-római császárokat adó családba. Ezzel nemcsak egy nagy ellenség helyett hosszú időre egy nagy szövetségest nyert, hanem egy nagy műveltségű, társuralkodót is, aki aktívan és házassági fogadalmához mindvégig hűségben szolgálta azt a birodalmi koncepciót amivel Magyarország egyedülálló tényezőként kapott helyet a keresztény Európában. Anyaként ugyanúgy helytállt, s Imre herceg számára kiváló neveltetést biztosított ahhoz, hogy az akkori legmagasabb európai rangra emelkedhessen.
Családjában és a nagyobb családjának tekintett országban egyaránt megkérdőjelezhetetlen keresztény szellemben munkálkodott, mely szellem mellett a legnagyobb tragédiák idején is kitartott. Ezt figyelembe véve tartjuk fontosnak, hogy szelleme magas művészi szinten megjelenítve a magyarság örökségeként közismertté váljon.
Gizella bajor hercegnő, II. Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő leánya, II. Henrik német-római császár húga, 980 körül született Passauban. A mélyen hívő Gizella kolostorba akart lépni, miután azonban Géza fejedelem 995-ben megkérte fia számára a kezét, Szent Adalbert püspök biztatására beleegyezett a házasságba; lemondott a szemlélődő életről, és erős hitű hittérítőnő lett. Új hazájában – Magyarországon - Gizella azoknak a nagy európai nőknek a nyomdokába lépett, akiknek szerepe volt a Nyugat kereszténnyé tételében.
Korabeli források szerint kölcsönös tisztelet, megértés és tapintat jellemezte a királyi pár kapcsolatát. Gizella székesegyházat és apácazárdát is alapított, férjét gyakran kísérte el
diplomáciai útjaira. Fáradhatatlan volt.
Szent István törvényei szerint az országos ügyek mellett a magyar királyné feladatai közé tartozott a liturgikus textíliák elkészítése is. Gizellától, illetve szoros környezetéből származik az a székesfehérvári Szűz Mária-templomnak adományozott aranyfonallal hímzett selyemszövet miseruha, melyből a 12. században elkészült a koronázási palást. A paláston István király, Imre herceg és Gizella királyné is szerepel. Ez az egyetlen, hímzés formájában fennmaradt, hitelesnek minősíthető ábrázolás a királyi családról. Arról a királyi családról, amelyet Mindszethy bíborosra hivatkozva magyar szent családként tisztelhetünk.
(2024. május 07.)