-
2014-ben, az első MITEM-et előkészítő márcusi Szcenáriumban Eugenio Barbától két idézetet választottunk az Identitás – szakralitás – teatralitás címmel meghirdetett szakmai programunk mottójául, mindkettő az 1993‑ban megjelent Papírkenu című kötetből való. Ugyanebben a lapszámban közöltünk vele egy interjút is, mely 1985-ben, tehát még a rendszerváltozás előtt készült, abból az alkalomból, hogy azon az őszön az Odin Színház a Szkénében az Oxyrhincus evangéliumával első alkalommal mutatkozott be a magyar közönség előtt. Most, 2019-ben, a VI. MITEM produkcióit láttán érdemes elgondolkodnunk ezeken a dátumokon, az idők változásán.
-
Történelmi drámák – történész, filozófus és rendező szemmel. Nézőpontok – Balázs Géza, Kukorelly Endre. ’56 és a Nemzeti. Mécs Károly és Lengyel György színháza… és még sok más a Nemzeti Magazin legfrissebb számában. Keresse a Nemzeti Színházban, a jegyirodánkban, országszerte a nagyobb Alexandra könyvesboltokban és online.
-
Ha igaz lenne a közhely, mely szerint minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő, ennek cáfolata Az ügynök halála: a dráma sikertelen kisembere mögött is ott áll egy erős nő, egy szerető társ. De Willy Loman nem sikertelen ember, hanem ember – „egyedüli példány” – helyesbít Bánsági Ildikó, aki a feleség szerepét játssza. És ki áll egy sikeres színésznő, egy sikeres előadás mögött? A Nemzeti Színház premierje kapcsán faggattuk a művésznőt.
-
A szakmai programokra, de a fesztivál egészére is visszagondolva érdemes föltenni magunknak a kérdést: vajon a Szcenárium szerkesztőiként jól választottunk-e, amikor az Identitás – szakralitás – teatralitás fogalmaival próbáltuk meghatározni, körülírni a folyóirat által rendezett két szakmai nap tematikáját?
-
Lear a média királya? Milyen az Öngyilkos-Ikarusz? Mit ad nekünk a színház ma? Milyen brit szemmel az István király? Kik voltak a Nemzeti korszakos mindenesei? Majom-e a színpadi író? Válaszokat és még sok egyéb olvasnivalót kínál a Nemzeti Magazin friss száma.
-
Mit profitálhat a tanár és mit a diák a színházi élményekből? Jó-e, ha szabályként határozza meg az iskola: évente kétszer kötelező színházba menni? S hogy mi visz fel egy kamaszt a színpadra? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk, amikor ellátogattunk a Szentendrei Református Gimnázium színjátszókörének próbájára.
-
Április 16. és június 6. között tizenöt előadást láttam a 10. Színházi Olimpia keretében megtartott 9. MITEM-en. Volt két hét, amikor háromszor jártam a Nemzetiben. Akkor ez soknak tűnt, de most, hogy vége, nagyon sajnálom, hogy nem láttam valamennyi produkciót. Persze azt is fájlalom, hogy idén nem jöttek orosz színházak, távol maradtak az ukránok, nem érkeztek meg az indiaiak. De élményben így sem volt hiány.
-
Felkapaszkodott, hazug és nagyravágyó, de esetlenségükben, kiszolgáltatottságukban mégis szeretnivaló kispolgárok a Zűrzavaros éjszaka főszereplői. A román nemzeti drámaíró, Ion Luca Caragiale darabját a nagyváradi Szabó K. István rendezi. Bemutató október 19-én, szombaton.
-
Úgy érzi, a lehetetlen megkísértésére vállalkozott, amikor rászánta magát, hogy színre viszi Pilinszky János KZ-oratórium című montázs-drámáját. El lehet-e játszani egy drámai művet, amelyben nincsenek szituációk? Miért kell emlékezni a hetven évvel ezelőtti borzalmakra? – többek között ezekre a kérdésekre vártunk választ a rendezőtől.
-
...És akkor elénekelt egy zsidó dalt, az Áni máámint. Elmondta, hogy esténként ezt dúdolták-énekelték a lágerben. A dal segített. Akik énekeltek, túlélték.
-
Miközben az idei MITEM rendezvénye zajlott, útban a Nemzeti felé naponta láthattuk, hogyan építették föl a kőfaragók a hónapok óta pőrén árválkodó betonmagra Andrássy Gyula, az osztrák–magyar monarchia első külügyminisztere lovasszobrának talapzatát. Színház volt ez is, térszínház a Parlament tőszomszédságában, még ha ez a szoborállítás már nem is keltett akkora sajtóvisszhangot, mint József Attila szobrának áthelyezése, ami – bizonyos hangadó értelmiségiek ellenállása dacára – végül is jól sikerült: a költő erről az új helyről jobban látja most azt a bizonyos, Dunán elúszó dinnyehéjat…
-
Weöres Sándor hatalmas versregényéből, a Psychéből készítettek előadást a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének most negyedéves diákjai, osztályvezető tanáruk, Vidnyánszky Attila rendezésében. A nyáron Gyulán nagy közönségsikerrel bemutatott vizsgaelőadás a Nemzeti Színházba költözik. Bemutató november 21-én. Az előadást 18 éven felülieknek ajánljuk!
