-
A Nemzeti Színház idei, első nagyszínpadi bemutatója a Rómeó és Júlia lesz, Shakespeare legszebb szerelmi történetét Vidnyánszky Attila rendezi. A teátrum idei plakátkampánya is a december 4-i bemutatót vezeti fel, október 1-jétől ugyanis a darab szereplőinek portréi árasztják el Budapest köztereit.
-
Kedves Nézőink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy színházunk egyik művészénél felmerült a koronavírus fertőzés gyanúja, ezért a 2020. október 2-i, 3-i és 4-i Tizenhárom almafa, az október 4-i Forró mezők és A székely menyecske meg az ördög című előadásaink elmaradnak. A Nemzeti Színház a hatóságokkal felvette a kapcsolatot, és a jelenleg érvényes járványügyi protokoll szerint jár el. Vigyázzanak magukra, vigyázzunk egymásra!
-
Kristán Attila beregszászi színész, az idei évadban Debrecenből „igazolt át” a Nemzeti Színházhoz. Legutóbb a Csokonai Színház Na’Conxypanban hull a hó című előadásában játszott főszerepet, Gulácsy Lajost alakította – óriási sikerrel. Mégsem vágyik főszerepekre – boldog, ha dolgozhat, a legapróbb mellékszerepet is lelkesedéssel játssza. Nehezen kiismerhető, de első látásra szeretetreméltó ember.
-
Mit látunk manapság, ha alaposabban szétnézünk? A világ a múlt maradékaiból él. Az ember ma azt éli föl, amit régebbi, aranylóbb korok ráhagytak. A fölélés egyik módja persze éppen a tagadás. Annak tagadása, hogy a régebbi korok aranylóbbak voltak. E mellett erős érv szól. Mert az ember mindig az aktuális múltat látja aranykornak. Így volt ez már az ókorban is. És nagyon is lehetséges, hogy ha nem akarunk az aranykor-fantáziák végtelen regressziójának örvényében elsüllyedni, akkor már sarjadásának kezdetén meg kell törnünk ezt a képzetet.
-
Két fiú egy apa: örök konfliktus. Nagy Márk Biffje és Mátyássy Bence Happyje is hazugságok hálójában vergődik Az ügynök halálában. És a két fiatal színész nem gondol közben John Malkovichra.
-
Tennessee Williams szereplői különböző módokon menekülnek a valóságból, ami komoly veszélyt hordoz számukra, de nagyon is emberi dolog ez, és a színház is erre a vágyra épül – mondja Eirik Stubø az Üvegfigurák című drámáról. A Médeia után a norvég rendező egy modern amerikai darabot állít színre a Nemzetiben. Csehovi légkörű, időtlen klasszikust, ami éppúgy megszólít, mint születése pillanatában: az 1940-es években.
-
„A szöveg a valóság három síkját érinti, akár egy gyászmise. Megemlékezés, történés és játék: egyenlő érvénnyel hat benne. Ezért a különböző hőfokok is keresztezik egymást: egy-egy drámai kitörést lehűt a megemlékezés liturgiája; egy-egy hűvös mondatát kiemeli, hogy most történik; egy-egy sűrítést megszelídít a játék naiv hangja. A szereplők: halottak. De mint színészek: élők. Egyek közülünk”
-
Tennessee Williams első nagy színházi sikere az Üvegfigurák volt 1944-ben, Chicagóban. A darab hamarosan a New York-i Broadway-n is befutott, több mint félezerszer játszották, és megkapta a New York-i drámakritikusok díját is. A 80-as években filmet forgattak belőle Paul Newman rendezésében, Joanne Woodward és John Malkovich főszereplésével. „Semmi olyasmiről nem tudok írni, ami ne rám vonatkozna, amiben ne volnék érzelmileg érintve. Arra a fajta anyagra szorítkozom, amely személyes” – fogalmazott Williams.
-
Mi és a gyermekeink már egy virtuális valóságban létezünk, hamis értékek között tévelygünk, miközben jártatjuk a szánkat mindenféléről, buddhizmusról, pénzről, marihuánáról, megfeledkezve a legalapvetőbb emberi kapcsolatokról – a lényegről. A Részegek után a második közös nemzetis bemutatójára készül az orosz író, Ivan Viripajev és a rendezőbarát, Viktor Rizsakov. Utóbbi művészt az Álomgyár című előadás budapesti előkészületeiről, Hollywoodról és a tudatos álmainkról kérdeztük.
-
Az Álomgyár egy hihetetlen szerelmi háromszögként is felfogható. Davidet (Trill Zsolt), a Tudomány és Társadalom folyóirat főszerkesztőjét amolyan szellemként két nő játssza körül. Meryl, a feleség és Elizabeth, aki – nincs erre jobb kifejezés – maga a talány. Szerepeikről és Viktor Rizsakov rendező sajátos alkotói munkájáról kérdeztük a két meghatározó női szerepet alakító színésznőt.
-
„Ha egy évad Csíksomlyótól Csíksomlyóig tart, igazán nem panaszkodhatunk” – mondja az elmúlt évadról Vidnyánszky Attila. A Nemzeti vezérigazgatója szerint társulatunk megerősödött repertoárral, a Színházi Olimpián való részvétellel és a trianoni traumának szentelt évaddal várja a jövő nézőit.
-
A 6-os számú kórterem után egy újabb klasszikust forgat ki a sarkaiból a tatár származású rendező. A Figaro házassága avagy egy őrült nap emléke egyszerre a közeljövőben játszódó utópia és cselvígjáték, keserű szembenézés és ürügy a felszabadult nevetésre.
