-
Nyomasztó képsorok, erős effektek, szokatlan, formabontó megoldások. Romeo Castellucci és a cesenai Societas társulatának Bros című előadása Magyarországon is nagy sikert aratott a MITEM programjában. Az olasz sztárrendező nyugtalanító víziója nyomán bizonyára sokakban felmerült a kérdés: milyen világban is élünk egyáltalán?
-
2019 februárjában a #anemzetimindenkie címmel indítottunk programot a Nemzeti Színházban olyanoknak, akiknek a körülményei nem teszik lehetővé, hogy rendszeresen színházba járjanak. Ebben az évben november 3-án és 4-én Tamási Áron Vitéz lélek című darabjára hívtuk a közönséget.
-
Jó hangulatú, várakozásokkal teli, pezsgő-nyüzsgő megnyitó, teltházas, nagy sikerrel bemutatott klasszikus-adaptáció, állva tapsoló nézők és színészek a nézőtéren, zsúfolt közönségtalálkozó – elkezdődött a 11. MITEM programja. A Plovdivi Drámai Színház igazán méltó előadással indította el az idei nemzetközi találkozót, s méltán aratott nem mindennapi sikert.
-
Újabb megejtően emberi történetet hozott Budapestre Emma Dante. Az olasz rendező ezúttal a több koprodukciós partner és az Atto Unico produkciójaként jegyzett A csalogányok tangója című előadással vendégszerepelt a MITEM-en, a legutóbbi nagy sikerű darabja, a Misericordia után. A mostani előadásban egy párkapcsolatot vett górcső alá az alkotó, aki ezúttal is pontos lélektérképet készített.
-
Különleges spirituális szöveggel látogatott el Juliette Binoche a MITEM-re. A francia színésznő közreműködésével Mallász Gitta Az angyal válaszol című könyvének kivonata került színpadra Fény-anyag címmel olvasásperformanszként a Nemzeti Színházban. Az esemény azért is volt egészen kivételes, mert felolvasóesten már igen, de színpadi formában ez a szöveg még nem szerepelt sehol a világon.
-
A balkáni térség legnevesebb vígjátékírója, Branislav Nušić külügyi kormányhivatalnokként (no meg színházigazgatóként) is dolgozott, így semmi kétségünk sem lehet afelől, hogy tudja, mit beszél, amikor azt ecseteli, miként forgatja fel a politikai karrier egy „védtelen” család életét. Amikor kajánul élcelődik azon, hogy nyelvlecke, szerető és néhány aranyfog sem árt, ha valaki jó miniszterfeleség szeretne lenni. Hiszen ebben a világban minden a látszat és szerep…
-
Egészen különleges, gigantikus performansszal folytatódott a görög tematika a MITEM idei programjában. Jan Fabre nyolcórás „antikolt” rave-partiján vehettek részt a legkitartóbb színházbarátok, a szünet nélküli, grandiózus modern rituálé izgalmas kérdéseket vetett fel azokban, akik részesei lehettek az élménynek.
-
Bárkit is játszom – pozitív vagy negatív figurát – meg kell keresnem az okait annak, hogy miért úgy cselekszik, ahogyan. Meg kell találnom a figura igazságát. Minden szerephez elképzelek egy „életrajzot”, ami különösen akkor fontos, ha maga a darab – Katona műve ilyen – nem ad elég támpontot nekem.
-
A Nemzeti Színház idei, első nagyszínpadi bemutatója a Rómeó és Júlia lesz, Shakespeare legszebb szerelmi történetét Vidnyánszky Attila rendezi. A teátrum idei plakátkampánya is a december 4-i bemutatót vezeti fel, október 1-jétől ugyanis a darab szereplőinek portréi árasztják el Budapest köztereit.
-
Kedves Nézőink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy színházunk egyik művészénél felmerült a koronavírus fertőzés gyanúja, ezért a 2020. október 2-i, 3-i és 4-i Tizenhárom almafa, az október 4-i Forró mezők és A székely menyecske meg az ördög című előadásaink elmaradnak. A Nemzeti Színház a hatóságokkal felvette a kapcsolatot, és a jelenleg érvényes járványügyi protokoll szerint jár el. Vigyázzanak magukra, vigyázzunk egymásra!
-
Kristán Attila beregszászi színész, az idei évadban Debrecenből „igazolt át” a Nemzeti Színházhoz. Legutóbb a Csokonai Színház Na’Conxypanban hull a hó című előadásában játszott főszerepet, Gulácsy Lajost alakította – óriási sikerrel. Mégsem vágyik főszerepekre – boldog, ha dolgozhat, a legapróbb mellékszerepet is lelkesedéssel játssza. Nehezen kiismerhető, de első látásra szeretetreméltó ember.
-
Mit látunk manapság, ha alaposabban szétnézünk? A világ a múlt maradékaiból él. Az ember ma azt éli föl, amit régebbi, aranylóbb korok ráhagytak. A fölélés egyik módja persze éppen a tagadás. Annak tagadása, hogy a régebbi korok aranylóbbak voltak. E mellett erős érv szól. Mert az ember mindig az aktuális múltat látja aranykornak. Így volt ez már az ókorban is. És nagyon is lehetséges, hogy ha nem akarunk az aranykor-fantáziák végtelen regressziójának örvényében elsüllyedni, akkor már sarjadásának kezdetén meg kell törnünk ezt a képzetet.
