Rómeó és Júlia
Melyik volt a legemlékezetesebb Rómeó és Júlia-előadásuk?
Mészáros Martin: Ifjabb Vidnyánszky Attila rendezett Rómeó és Júliát az egyetemen, abban a sétálószínházi előadásban minden színész több szerepet játszott, én például Rómeó mellett Benvoliót.
A Nemzeti Színház előtti szoborparkban kezdődött az előadás, majd vándoroltunk végig az épületben, a festőműhelyben zajlott a történések zöme. Télen próbáltuk az első jelenet összecsapását a Capuletek és Montague-k között. Amikor Major Tamás szobra alá értünk, Verona hercege feltette a kérdést: „ki lobbantotta lángra ősi harcunk”? Egy arra sétáló járókelő hirtelen rávágta: Rákosi. Nem bírtuk nevetés nélkül, muszáj volt szünetet tartanunk.
Barta Ágnes: Azt az előadást én is megnéztem vagy négyszer! De láttam a Rómeó és Júliát a Vígszínházban, és egyszer Moszkvában is. A Kaposvári Egyetem elsős hallgatóiként mehettünk tíz napra az orosz fővárosba, ahol a színiegyetemen mesterek tanítottak minket, esténként pedig színházba jártunk. Így nézhettünk meg egy grandiózus előadást, amelynek díszlete egy gördeszkapark volt, hatalmas félcsövekben száguldoztak a fiatalok. A két veronai család ellentétét nagyjából erre is építették fel: gördeszkások a rolleresek ellen. S ha már itt tartunk, Martin nagy deszkás, és a penny boardnak a megismerkedésünkben is komoly szerepe volt.
Értelmezhető még a Rómeó és Júlia egyik alapkonfliktusa, a fiatalok és szülők szembenállása?
Barta Ágnes: Inkább szülői iránymutatások vannak manapság. Egy egyetemre járatott fiú szülei berzenkednek, ha a család szeme fénye egy szakmunkás lányra vet szemet. Határon túl talán a vegyes házasságok ellen tiltakozhatnak a szülők…
Ha nem elsősorban a társadalmi béklyók, akkor mi váltja ki Rómeó és Júlia tragédiáját?
Barta Ágnes: A kulcskérdés szerintem a családi titkok áthagyományozódása. A Capuletek és a Montague-k rivalizálásában az a legizgalmasabb, hogy a két fiatal már nem is tudja, honnan ered ez a kíméletlen szembenállás. Nemrég olvastam Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus Örökölt sorsok című könyvét, amelyben a ki nem beszélt családi traumák, a megoldatlan konfliktusok öröklődéséről ír. Hogyan öröklődnek bizonyos fájdalmak nemzedékről nemzedékre? Ha valakinek a nagymamája megjárta Auschwitzot, de ezt tabusították a családban, az elfojtott fájdalom nem múlik el, a be nem gyógyult sebek idővel újra sajogni kezdenek.
Mészáros Martin: Ez az, amit sejtszintű pszichológiának hívnak. Én például sokáig nem értettem, miért dugul be a fülem, ha kígyót látok. Aztán idővel kiderült, hogy a nagymamámat réges-régen megmarta egy kígyó Horvátországban. Az eltemetett sérelmek a két fiatal lázas történetében bontakoznak ki újra. Ez az ő igazi tragédiájuk.
Barta Ágnes: A sebeket az ő földön túli szerelmük tépi fel.
Lukácsy György
(2021. június 2.)
