Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
Vissza a hírekhez

Beugrás

Pontosnak kell lenni

"beugró" - interjú Mikó Istvánnal

A beugrás egy kis halálugrás. Olyan előadásba kell belépni egyik napról a másikra, amit a beugrón kívül minden más szereplő hetekig, hónapokig próbált, töviről-hegyire ismer… Van, aki örömmel vág bele egy ilyen kalandba.

- Hát én nem. Nincs bennem efféle kalandvágy. Szeretek egy produkció születésében végig részt venni, a szerepet az alapoktól a kollégákkal együtt dolgozva felépíteni. Nem is igen fordult elő a pályafutásom során hasonló. De várjon csak, most hirtelen eszembe jut egy kellemes emlék. A ’70-es években a Thália Színházban ment A Mester és Margarita, amiben Rátonyi Róbert helyére kellett beugranom, aki ráadásul öt különféle figurát játszott…

 

 

Most megcsörrent a telefon…

- Ráadásul szenteste délelőttjén. Nem egészen erre számítottam, de ezt kaptam ajándékba. Az ember ilyenkor megörül, hogy rá gondoltak, és azonnal igent mond, csak azután kezd el gondolkozni, hogy akkor most mibe is csöppent. Vidnyánszky Attila rendező elmondta, hogy Bodrogi Gyulát előző nap kórházba vitték, meg kellett műteni, és 30-án Esthajnal-előadás lesz, teltház van, tudnám-e vállalni. Egy öreg ócskást kellene eljátszani, akinek van egy gyönyörű dala az idő múlásáról.

 

Volt tehát pár napja a felkészülésre.

- Először elmentem Galántára, ahol maga a szerző, Szarka Tamás vett kezelésbe a stúdiójában. Beszélgettünk a darabról, a szerepről, aztán együtt énekeltünk. „Itt a kabátom, benne a világom, / minden megvehető, / Szinte, de szinte, minden igaz benne, bár nemigen hihető…” és mivel az öreg órát is árul, így folytatja: „Itt ez az óra, ez a mutatója, vedd meg a sorsketyegőt, / Hogyne akarna, mindenki akarna venni még egy kis időt.” Szép dal. Megkaptam az előadás felvételét, megnézhettem az egész látványos és mozgalmas produkciót, és tanulmányozhattam Gyula remek alakítását, fesztelen játékát, és ahogy egy dallal egy egész életet elmesél.

 

Mi ilyenkor a beugró technikája? Belebújik a kisördög, hogy na, ezt én egy kicsit másként fogom megcsinálni?!

- Azt kell megnézni, hogy Gyula játékából, annak a szerepnek a színpadi tapasztalatából mit érdemes hasznosítani. Utánozni nem kell és nem is szabad. Viszont nagyon pontosnak kell lenni. Az öreg Sefteló körül sokan vannak abban a néhány jelenetben, és ők mind rám figyelnek, és nekem rájuk kell figyelnem. Az előadás napján volt lehetőségem a színpadon próbálni a többiekkel. Mindenki nagyon segítőkész volt. Köszönöm nekik!

 

Hálátlan szerep a beugróé. Csak pár perce, egy dalnyi ideje van arra, hogy elfogadtassa és el is feledtesse a közönséggel, hogy nem azt kapja, akit várt.

- Ez is lejátszódik az emberben. De amikor színpadra lépek, ezzel már nem szabad foglalkozni. Az a fontos, hogy minden klappoljon, nehogy a beugró miatt megakadjon az előadás. Az eredmény meg majd megszületik…

Megtapsolták – a közönség is, a kollégák is.

- Ebből gondolom, hogy sikerült megoldanom a feladatot. A kollégák révén üzentem Gyulának, hogy jobbulást kívánok neki, és igyekszem helyettesíteni, amíg visszatér.

 

Készítette: Kornya István

(2025. január 02.)