Új színpadi adaptációja született Szabó Magda világhírű regényének Az ajtó-nak

Szabó K. István rendezésében, Udvaros Dorottya és Söptei Andrea főszereplésével a Gyulai Várszínházban láthatták a nézők az új, előremutató feldolgozását a regénynek. Szabó Magda az egyik legismertebb magyar író a világon, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című művét 1987-ben írta. Megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével.

Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Szabó Magda egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta. A Nemzeti Színház előadásában Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész kelti életre a nem hétköznapi egyéniségű és lelkivilágú szereplőt.

„Emerenc olyan ember, aki nem hajlik, maximum törik, mégis a környezete nemcsak becsüli, hanem szereti is. Egy olyan ember, akire a legszélsőségesebb helyzetekben is számítani lehet, és nem vár el érte soha, semmit. Ez olyan tartást ad ennek a figurának, amit átélni egy próbafolyamat során nagy ajándék egy színésznek.”

A regénybe az írónő saját magát és házasságát is beleírta. Szabó Magdát Söptei Andrea, Jászai Mari - díjas színész, érdemes művész alakítja. 

„Folytonos kétségek között őrlődünk, vajon jól törődünk-e a szeretteinkkel. Van, akinek természetes, van, akinek lételeme, van, aki elzárkózik attól, hogy idegeneknek segítsen, odafigyeljen másokra. Ez embertípustól függ. Példaértékű az az előadásban felszínre hozott nyitottság, amely két, ennyire ellentétes embert összeköt, az a vágy, hogy megértsük és tiszteljük a másfajtaságot. Szép, ahogy a tisztelet végül átalakul egyfajta anya-lánya kapcsolattá.”

Szabó K. István Jászai-Mari díjas rendező most először rendezett Szabó Magdától. A Kozma Andrással együtt készített feldolgozásban hangsúlyt kapott a szeretetnyelv, az egymásra figyelés kommunikációjának erősítése, ez ma is aktuális téma. „A mű örökérvényűsége a félelem állandóságában keresendő, trauma akkor is érhet bennünket, ha éppen nincs háborús helyzet. Ki milyen titkot hordoz, hogyan dolgozható fel a szégyenérzet, mi rejlik a felszínes kommunikáció mögött, ez mindenkinél másképpen van. Egymás félre - vagy meg nem értése akár groteszk helyzeteket is szülhet, helyén való-e a humor például, ha tudjuk, hogy milyen fájdalom rejtőzik a másik emberben.  A bizalom, a lelkek mély összekapcsolódása kimondatlan érzés, és ezt az összehangolási folyamatot követjük végig az előadásban.”

A videókkal, az eredeti, Verebes Ernő által írt zenei betétekkel, Rátkai Erzsébet által tervezett jelmezekkel, Kiss Beatrix játékterében egy lenyűgöző szereposztással egyszerre jelenik meg a színpadon hagyomány és korszerűség. 

(2021. augusztus 16.)