JEGYPÉNZTÁRUNK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA:
December 21-22-23-án, valamint december 27 és 30 között 10.00-18:00 óráig. December 24-25-26-án, december 31-én és január 1-én zárva.
JEGYPÉNZTÁRUNK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA:
December 21-22-23-án, valamint december 27 és 30 között 10.00-18:00 óráig. December 24-25-26-án, december 31-én és január 1-én zárva.
Iranbek Abitai-uly Orazbajev, írói nevén – Iran-Gajip a kortárs kazak irodalom kiemelkedő alkotója, költő, drámaíró (írói nevét fia halála után vette fel, a gajip szó a kazak nyelvben „varázslatosan eltűnőt” jelent). Korkut legendája című drámájáért és összegyűjtött költeményeiért 2002-ben a Kazak Köztársaság Állami Díjával tüntették ki. Emellett a „Platinum Tarlan” elnevezésű tekintélyes független irodalmi díj birtokosa is (2007).
Iran-Gajip 1947. július 7-én Kyzylorda megye Szir-darja járásában született. 1970-ben diplomázott bányamérnökként. Bölcsész diplomáját 1980-ban Moszkvában, a Gorkij Világirodalmi Intézetben szerezte.
Irodalmi pályafutása kezdetén Almatiban a Zsazusy Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője és a „Kazak adebieti” szépirodalmi folyóirat versrovatának vezetője. A Művelődési Minisztérium folyóirat- és dráma-osztályán főszerkesztőként dolgozik. Almatiban 1998 óta a G. Muszirepov nevét viselő Kazak Állami Ifjúsági Akadémiai Színház Irodalmi Osztályát vezeti.
Első verskötete, a Zsürek zsirlaidy – ’Az éneklő szív’ 1974-ben jelent meg. Hatvan irodalmi alkotását tizenhárom kötetben adták ki. Eddig harmincnégy színművet írt, amelyből tizenhetet színpadra is állítottak. Ezek nemcsak Kazakhsztánban, hanem külföldön is ismertté tették a nevét. A Csingiskhan, az Abylai Khan, és a Korkuttin köri (Korkut legendája) több idegen nyelven is napvilágot látott. A történelmi tematika mellett drámái feldolgoznak kortárs társadalmi, politikai témákat is. Epikája a kazak társadalom összetett és ellentmondásos fejlődésének problematikáját járja körül.
Iran-Gajip a kazak lírát megújító törekvései révén vált kortárs klasszikussá. Költészetében a „Lángok és sírok” alkotócsoportra jellemző vizuális eszközökkel is él. Vallomásos, személyes hangú, kísérletező lírájának eredendő ihlető forrása a kazak népköltészet, melynek elemei nála új formában jelennek meg. A dal, az epikus hősénekek, legendák nyelvezete és a filozofikus költői hangütés drámai műveinek, így a VI. MITEM-en bemutatásra kerülő Korkut legendájának is a sajátja.
Iran-Gajip: A Kensai temetőben
Mándoky Kongur Istvánra emlékezve
Hímfarkas-lelkű
Atlan-Kongur!
Sírhantod földje nehéz,
bár hó-könnyű selyemnek látszott.
Lelkedből lelkedzett
a magyarság „Bölcsődala” –
Tanúságtevő életed
a Történelem Kövébe vésve!
Fekete ürömnél mélyebb tüzű,
Nád-arcú csenkesznél sudárabb
a te lényed –
Hallgatnunk egyszerű,
de oly nehéz
meg is értenünk téged:
Kiszakadt lélegzeted
a Kazakság utolsó sóhaja,
Szent Halálod
Igazság-osztó
Titokzatos döntés!
… Ó, mindig is
meghallgatásra talált
imánk és áldásunk,
hogy a Kipcsak-kun,
meg a Kipcsak-kuman
az egy és ugyanaz
ahogyan Kipcsák eleink idején!
Ám hirtelen
szerte-szét szórattunk,
mint a fogolymadár bogyói…
Egymástól távoli vidéken
láttuk meg a napvilágot…
De lám, most egy helyen
fogunk nyugodni örökre –
Hogy általunk újuljon meg
ez a Golyóbis,
Hogy remegő szívünk fény-jeleit
küldjük a Testvéreknek,
a Rokonoknak,
szemünk sugarát
kiárasztva…
(2019. április 29.)