Házasság Palermóban
A játékon lesz a hangsúly
Tompos Kátya – Doralice, Bakos-Kiss Gábor – Giacinto
Mennyire érzik magukénak a családi hierarchia kérdéskörét Goldoni jellemkomédiájában?
Tompos Kátya: Első olvasatra olyan a Házasság Palermóban, mint egy családregény. Belelátunk abba, hogyan borul fel a családok élete, amikor két fiatal összeházasodik. Az új asszony érkezésével szükségszerűen átrendeződnek a szerepek. A saját rokonságomban is ismerek hasonló helyzeteket.
Bakos-Kiss Gábor: A Chioggiai csetepaté kapcsán már találkoztam Goldonival. A Házasság Palermóban kevésbé cselekménydús, a szereplők viszonyrendszere viszont sokkal mélyebben, árnyaltabban mutatkozik meg. Az benne az izgalmas, ami a felszín alatt van.
Milyen motivációkat kerestek a szerepeikben?
TK: Minden szereplőnek van valamilyen karakteres jellemvonása vagy rigolyája. A férjem, Giacinto például nagyon nehezen tud ellenállni a feleségének, ugyanakkor nagyon szereti az anyját. Jófiú, puha, finom lélek, ezért is szereti őt Doralice. A házasság legelején vannak, még nagyon erős köztük a szerelem, a szexuális vonzalom. Doralicének van egy nagy problémája: annak ellenére, hogy nagyobb hozományt hozott a férje családjába, nem adnak neki egy rendes ruhára valót sem. Olyan korszakban játszódik a történet, amikor a ruhaviselet kifejezte a gazdagságot, a pozíciót. Doralice szeretné, ha őt is elfogadnák úrnőként a családban.
BKG: Giacintónak az lesz a tragédiája, hogy mindenkinek jót akar: az anyjának, a feleségének, az apjának, az egész családnak. Békességben, boldogságban, harmóniában szeretne élni, amit azonban nem sikerül megoldania. Élvezni akarja az életet, minél többet szeretne szerelmeskedni Doralicével, és minden igyekezetével azon dolgozik, nehogy megakadályozza ezt a felesége perlekedése az anyósával.
Doralice talpraesett, gyakorlatias, míg Giacinto önállótlan, kerüli az ütközéseket. Az ellentétek vonzzák egymást?
BKG: Giacinto is képes kiállni az igazáért, de nem harsány, asztalra csapó típus. Jó nevelésben részesült. Igyekszik nem konfrontálódni senkivel. Az adott kereteken belül megvan a szabadsága, de mindig tudja, hogy meddig mehet el.
TK: Giacinto vérbeli arisztokrata családból származik. Anselmo, az apja jólelkű, hiszékeny ember, akit bárki átver. Doralice apja, Pantalone viszont ügyességének és eszének köszönhetően emelkedett fel. Tudja, hogyan kell cselekedni, viselkedni, elérni a célját.
A családi konfliktus kirobbantója a fiú domináns anyja, Isabella.
TK: Isabellának az a baja, hogy az új jövevény érkezésével felborult a megszokott rend, amiben ő volt az úrnő. Menye, a fiatal csitri ugyanezt a pozíciót követeli magának. És megkezdődik a huzavona, hogy ki legyen a királynő a családban.
BKG: Giacinto az anyja árnyékában élt, mielőtt elvette volna Doralicét. Hirtelen két tűz – a felesége és az anyja – között találja magát.
Miben igényel másfajta színészi játékot Goldoni, mint egy korban, stílusban hozzánk közelebb álló szerző?
TK: Most játszom először Goldonit. Nagyban rajtunk, színészeken múlik, hogy mit kerekítünk ki belőle, mennyire „habosítjuk fel” a jellemrajzot az indulatok, a szereplők idegállapota által. Egy biztos, minél színesebben kell játszani.
BKG: Azt gondolom, Goldoni megengedi, hogy a szélsőséges eszközökkel, nagy amplitúdóval jelenítsünk meg felfokozott érzelmeket. A gyönyörű lány érkezésével beteljesedik Giacinto vágya, a családi házba betör a fény Doralicével.
A szerelmesek viszonylatában mi jelenti a fő humorforrást?
TK: A reakciók, ahogy visszadobják egymásnak a labdát. Olyanok, mint a gyerekek: nem fojtják magukba a problémákat, hanem hagyják azokat kirobbanni. Kiveszekszik magukat, aztán megnyugszanak, mert kimutatták az érzéseiket. Doralice folyton azt mondja magáról, hogy fel sem emeli a hangját, ami nem igaz, hiszen folyton robban.
BKG: Ez a darab kifejezetten arra serkenti a színészt, hogy merjen minél több dolgot kipróbálni, merjen bátran próbálni, és „dobja el az agyát”.
Az előadás ritmikájában fontos szerepet játszik a zene. Giacinto szerenádot ad a hitvesének.
BKG: Amikor boldog, dalra fakad. Márpedig folyamatosan boldog, amikor Doralice közelében lehet, kivéve, amikor az anyós-meny perlekedés árnyékolja be az idillt. Amikor az érzelmei a tetőfokára hágnak, nem bír prózában maradni, hanem énekelni kezd…
TK: Doralice pedig idegességében táncolni kezd. Ebben a darabban mindenki azt várja, hogy a másik engedjen. Büszke emberek, csipkelődnek egymással, a konfliktus élteti őket.
A fiataloknak is vonzó lesz majd a Házasság Palermóban?
BKG: A darab nem akar „trendi” lenni, de pontosan attól lehet izgalmas. Bodrogi Gyuszi bácsi szokta mondani, hogy régen a színészekért jártak színházba, aztán jött a rendezői színház, majd azt nézték, hogy ki az igazgató. Lehet, hogy újra eljön az a pillanat, amikor visszatér a színészközpontú színház. Hiszen az évadban Az ügynök halála után a Házasság Palermóban is nagyon ilyennek ígérkezik.
Szentgyörgyi Rita
(2017. október 31.)