A Sárga liliom műsorfüzete

Részletek a műsorfüzetből Nem igen lehet kétségben az ember, vajjon a justhi lap pipiskedő kritikusának adjon-e igazat, vagy pedig lelkesedjen a première közönség társaságával és vallja, hirdesse velök együtt, hogy a mai estből jubileumok sarjadnak. Ezúttal a közönség részén az igazság: Bíró Lajos új munkája, a Sárga Liliom elsőrangú és mindenek fölött biztos kézzel fölfejlesztett, művészi mód tudatos alkotása. Nincsen programm benne, nincsen előre kikalkulált elvekhez (kaptafákhoz) való ragaszkodás: a tudatosság itt céllá magasult és pedig nem a hatásvadászás, hanem a meggyőzés szolgálatára. () Bíró darabjának hasznossága a kitűzött célban van. A célban, amelyet ha megértettünk, melyet ha magunkévá, a magunk szeretettel és lázzal védett meggyőződésünkké fogadtunk, akkor, akkor Bíró Lajos elérte a célját. Bán Ferenc (SZÍNJÁTÉK, 1910. dec. 8.) Az előadás zenéje nem Bíró Lajos korabeli muzsika. Nem szólalnak meg sem műdalok, sem népdalok, sem ezek feldolgozásai. Mégis úgy tűnik, a színen megjelenő szakértők, Kolompár Karcsi és Lóri bandája klasszikus cigányzenekarként működik. Mintha a darabhoz készült eredeti partitúrát játszanák. A mostani előadáshoz egy új, ám hevenyészett partitúra született, melyet Kovács Márton vetett papírra. A megszólaló zene lényegét azonban nem a leírt hangjegyek, azok sorrendje, szabályai határozzák meg, hanem az a szabad zenei gondolkodásmód, mely a cigánymuzsikusokra jellemző. Egy-egy dallam, zenei téma olyan képlékeny anyaggá válik a kezükben, amiből nem pusztán új dallamvariációk születhetnek, de minden egyes megszólaló hang megszólaltatóját fogja jellemezni. A szakértők: Bárány Tamás / Götz József altszaxofon, baritonszaxofon Bodor Tibor Teskó tangóharmonika, duda Csíkvár Gábor bőgő, duda Horváth Balázs beszélődob, sámándob, tapan, djabe Kovács Márton trombitahegedű Némedi Árpád cimbalom Rozs Tamás cselló, szájzene Zságer-Varga Ákos Fender-zongora Mohácsi István és Mohácsi János egyebek között ezeket írja: "... nem tökéletes a mű. Emiatt úgy döntöttünk, hogy átírjuk. Az első felvonás vonalvezetését megtartjuk, azonban kitágítjuk az értelmezését. Mivel nagyon kevés a női szereplő, az első felvonás, amúgy fontos női karakter szerepét végigvisszük a darabon. A második felvonást eredeti ötletét felhasználva tatarozzuk, könyörületesen életben tartva az első felvonás néhány szereplőjét. A harmadik felvonás helyett pedig újat írunk, új helyszínnel. Felmerülhet a kérdés, hogy ha ennyire át kell írni, akkor miért pont ezt a darabot választottuk?" A szerkesztő itt - gonosz módon - elvágja az idézetet. A műsorfüzetben a gondolat természetesen folytatódik. Az igazi választ persze maga az előadás szolgáltatja majd. (eo.sz)

(2004. szeptember 14.)

Szilágyi Ágota

Holokauszt 80 emlékest