ÜVEGFIGURÁK

Az Üvegfigurák az emlékezés drámája. Tom Wingfield a harmincas évek gazdasági válságába sodródó Amerikában apa nélkül nehezen boldoguló családja történetét idézi fel. Az anya, Amanda, ifjúságának emlékeivel próbálja szépíteni kilátástalan helyzetüket, és igyekszik a biztonság révébe kalauzolni gyermekeit. Tom költői babérokról álmodik, a húga, Laura lelki betegsége miatt kiszolgáltatott, képtelen a való világban boldogulni. Reménybeli vőlegénye, a reálisan tervező Jim megjelenése minden ábrándot szembesít a kegyetlen valósággal… 

„Ha az ember szemügyre vesz egy finomra sodort üvegtárgyat, két dolog jut eszébe: milyen gyönyörű és milyen könnyen összetörhet” – írta az előadáshoz fűzött jegyzetében a szerző, Tennessee Williams. Ilyen törékeny „holmi” minden ember a zajos nagyvilágban. 

„Semmi olyasmiről nem tudok írni, ami ne rám vonatkozna, amiben ne volnék érzelmileg érintve. Arra a fajta anyagra szorítkozom, amely személyes” – fogalmazott Tennessee, aki sose tagadta, hogy témái önéletrajzi ihletésűek, akárcsak az Üvegfigurák.

A Mississippi államban lévő Columbus városkában született Tennessee az amerikai délen nőtt fel. Gyermekkorában egy súlyos betegség miatti kényszerű elszigeteltségben sokat olvasott és történeteket írt, tizenhat évesen már jelent meg írása egy helyi lapban. Az érzékeny ifjú személyiségét meghatározta a goromba apa, az őt mindentől óvó anya és a szkizofréniával kezelt, tragikus sorsú nővéréhez való ragaszkodása – mintha csak az Üvegfigurák alakjairól volna szó.

Tennessee Williams (1911–1983) a 20. század egyik legfontosabb amerikai drámaírója. Első nagy színházi sikere az Üvegfigurák volt 1944-ben, Chicagóban. A darab hamarosan a New York-i Broadway-en is befutott, több mint félezerszer játszották, és megkapta a New York-i drámakritikusok díját is. A 80-as években filmet forgattak belőle John Malkovich főszereplésével Paul Newman rendezésében. Legnagyobb sikerű darabját, A vágy villamosát 1947-ben mutatták be, és már 1951-ben filmre vitték Vivien Leigh és Marlon Brando főszereplésével. Ma is népszerű darabjai még a Macska a forró bádogtetőn és Az ifjúság édes madara… Összesen húsz drámát és számtalan egyfelvonásost, valamint regényt, verset, novellát, esszét írt.

Az előadás rendezője a norvég Eirik Stubø, aki többek között egy másik nagy amerikai drámaíró, Eugene O’Neill Amerikai Elektrájával aratta első sikerét Nemzeti Színházban, a MITEM-en. 2019-ben pedig a Nemzeti társulatával rendezte meg Euripidész Médeiáját.